Egyes kultúrkörökben, például az Egyesült Királyságban is száznapos köhögésnek hívják a szamárköhögést, amely nemrégiben határainkhoz közel is felütötte a fejét.
Az év elején derült ki, hogy Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számoltak be az ottani járványügyi hatóságok. Most pedig az Egyesült Királyságban regisztrálnak egyre több megbetegedést, ezért figyelmeztetést adtak ki a veszélyes köhögés miatt.
Ugrásszerűen megnőtt a megbetegedések száma
A szamárköhögés eleinte normál köhögésnek vagy megfázásnak tűnik, a tünetek azonban egy-két hét után felerősödnek. Erős köhögési rohamokban jelentkezik, különösen éjszaka, és miközben nehezen vesz a beteg levegőt, furcsa, magas hangot ad ki; akárcsak a betegség névadója, a szamár.
Mivel a felépülés akár hónapokig is eltarthat, ez inspirálta a száznapos köhögés elnevezést.
A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a szövődmények és a terjedés megelőzésében, illetve a szigetországban élőknek – különösen a gyerekeknek és a terhes nőknek erősen ajánlott a védőoltás, mivel csak januárban 553 megbetegedést regisztráltak, míg az előző év 12 hónapjában csupán 858-at. A szakemberek úgy gondolják, hogy a számok azért is növekednek, mert a Covid-járvány után kevésbé figyelünk oda a higiéniai szabályokra, többet vagyunk tömegben, illetve már nem hordunk maszkot. Mivel a betegség a kisgyermekek között terjed a legkönnyebben – bár felnőttek is elkaphatják –, ezért az egészségügyi hatóság arra kérte a várandós anyákat, hogy oltassák be magukat a betegség ellen, hogy a gyermek már a világrajövetelkor védett legyen. Az elmúlt években ugyanis több tragikus eset történt, amikor néhány hónapos csecsemők estek a szamárköhögés áldozatául.
A kicsikre különösen veszélyes a köhögés
Magyarországon 1940 és 1953 között voltak tömeges megbetegedések; akár évente 60 ezer esetről is beszámoltak. Az újszülöttek számára 1954-ben vezették be a kötelező Di-Per-Te oltást, amely a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz ellen véd. Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően rendkívül magas. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, elszórt esetek azonban mindig előfordulhatnak.
A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba.
A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára, és gyakran kórházi kezelést is igényel. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára.
Biztonságot ad a magas átoltottság
Az Index nemrégiben megírta: azok a 70 év felettiek, akik gyermekként átestek a betegségen, egy életre szóló védettséget szereztek. Azokat az időseket, akik még nem kaptak oltást – tehát 1954 előtt születtek, és nem rendelkeznek természetes védettséggel sem, a magas oltási aránynál működő úgynevezett nyájummunitás óvhatja meg.
Magyarország ebből a szempontból Európában is kiemelkedő 99,9 százalékos átoltottsággal rendelkezik, miközben Horvátországban és Szerbiában is 85 százalék ez az arányszám. A fertőzés tömeges terjedését pedig minimum 95 százalékos oltási aránnyal lehetne megakadályozni.
Ha kíváncsi vagy, milyen járvány veszélyeztetheti Európát, olvasd el ezt a cikkünket is.
