A szegények eledelének tartották, pedig véd a szívbetegségek ellen

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az olcsó és széles körben elérhető zöldbab egy rendkívül sokoldalú alapanyag, amely számos egészségügyi előnnyel bír.

A hüvelyesek családjába tartozó zöldbab – népies nevén a paszuly vagy a fuszulyka – Mexikóból származik, ahol az inkák már az ősidők óta fogyasztották. Európába a XVI. században jutott el, de még hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy igazán ismertté és népszerűvé váljon. Hazánkban eleinte a szegények eledelének tartották, és elsősorban levest készítettek belőle, mostanra azonban sokat változott a megítélése.

Ennyire egészséges a zöldbab

A zöldbab átlagos zöldségnek tűnhet, de kivételes tápanyagtartalommal rendelkezik: tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal. Megtalálható benne többek között a C-vitamin, a folsav, a vas és a kálium, miközben kalóriatartalma rendkívül alacsony, zsírtartalma pedig a nullával egyenlő.

A zöldbab értékes tápanyagokban gazdag
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Most lássuk, hogy a kiegyensúlyozott étrend részeként a zöldbab milyen egészségügyi előnyöket nyújthat.

1. Serkentheti az emésztést

Magas rosttartalma révén a zöldbab javítja az emésztést. Nemcsak a székrekedés elkerülésében segíthet, hanem hozzájárulhat a bélmikrobiom egyensúlyának fenntartásához. Ez azért is fontos, mert ha a bélrendszerben élő baktériumok jól érzik magukat, akkor te is jól fogod. Kutatások is bizonyítják, hogy

az egészséges bélmikrobiom jótékony hatásai az egész szervezetre kiterjednek.

2. Csökkentheti az éhségérzetet

A magas cukor- és alacsony rosttartalmú ételek fogyasztása a vércukorszint hirtelen kiugrásaihoz vezethet. Amikor pedig a vércukorszint újra lecsökken, éhesebbnek érezheted magad – különösen, ha süteményeket, csipszet vagy más feldolgozott élelmiszereket fogyasztasz.

Az olyan magas rosttartalmú zöldségeket viszont, mint amilyen a zöldbab is, lassabban emészti meg a szervezet, így hosszabb ideig tartható fenn a jóllakottság érzése.

Sokféle étel készíthető belőle
Fotó: Maren Caruso / Getty Images Hungary

3. Erősítheti a csontokat

A zöldbab kiváló forrása a K-vitaminnak, amelynek hiánya károsíthatja a csontokat. Ezt a vitamint elsősorban a táplálkozás útján érdemes bevinni, mivel így hatékonyabban szívódik fel, arról nem is beszélve, hogy táplálékkiegészítők formájában szedve kölcsönhatásba léphet a vérhígító készítményekkel.

4. Támogathatja az immunrendszer működését

A zöldbab nagyobb mennyiségű C-vitamint tartalmaz, ami elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Bár fogyasztása önmagában nem feltétlenül képes megelőzni a megfázást, mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy szervezeted védekezőképessége javuljon.

5. Védheti a szívet

A magas koleszterinszint és vérnyomás a szívbetegségek két ismert kockázati tényezője. Ha azonban elegendő zöldséget fogyasztasz, csökkentheted a kockázatokat. A zöldbab azért is remek választás, mert folsavat és káliumot tartalmaz, amelyek

segítenek szabályozni a vérnyomást, illetve javítják a szív egészségét.

Ilyen szempontból fontos szerephez jutnak a zöldbabban található rostok is. Ha elegendő oldható rostot fogyasztasz, az csökkenti a „rossz” LDL-koleszterin szintjét a szervezetben, mivel felszívja azt a vastagbélben, mielőtt a véráramba juthatna. Ezáltal tovább csökkenthető a szívbetegségek kockázata.

A kertben is megterem
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

Fagyasztva is egészséges

A zöldbab által nyújtott egészségügyi előnyökről akkor sem kell lemondanod, ha épp nincs szezonja. A boltokban széles körben elérhető fagyasztott zöldbab ugyanis éppen olyan egészséges, mint a friss. Szakemberek szerint a babot nem sokkal betakarítása után fagyasztják le, így megőrzi értékes tápanyagait. Csak arra figyelj, hogy elkészítése során csak annyi hőnek tedd ki, amennyi feltétlenül szükséges, mert ha túlzásba esel, az károsíthatja tápanyagtartalmát.

Arról, hogy a gyorsfagyasztott zöldségek tényleg egyenértékűek friss változataikkal, korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben, amelyet ide kattintva érhetsz el.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.