Amikor a mellrák terjed, gyakran a gerincet célozza meg. A tudósok most végre rájöttek, miért.
Matthew Greenblatt, a Weill Cornell Medicine New York-i patológusa és munkatársai nemrégiben számoltak be egy újonnan felfedezett őssejtfajtáról. Ez a lelet segít megmagyarázni az áttétek régóta fennálló titkát, azt, hogy egyes rákos megbetegedések miért szakadnak el a származási helyükről, és utaznak át a véráramon át, hogy a gerincben találjanak helyet.
A leggyakoribb szövődmény
A ScienceNews szerint az áttétes emlőrákban szenvedők mintegy 70 százaléka tapasztal későbbi csontrákot, a csontoki közül pedig a rákos sejtek elsősorban a csigolyákat keresik. Matthew Greenblatt szerint az emlődaganatos betegeknél a gerincáttétek jelentik az egyik leggyakoribb és legrettegettebb szövődményt. A gerincben gyökerező daganatok ugyanis tönkretehetik a test érzékeléséhez és mozgásához döntő idegkötegeket, az ilyen károsodások pedig akadályozhatják az emberek járási képességét, a hólyag és a belek záróizmainak szabályozását, valamint lerövidíthetik az élettartamot.
Eddig nem volt rá magyarázat
Noha az orvosok már évtizedek óta tudják, hogy egyes rákos megbetegedések elsősorban a gerincet veszélyeztetik, eddig senki sem tudott jó magyarázatot adni arra, hogy miért. Az egyik 1940-ben felvetett ötlet, miszerint az olyan tevékenységek, mint a köhögés is, megrázzák a vért, és valamilyen módon rákos sejteket küldenek a csigolyákba, még ma is fennállnak.
Ám Greenblatt és csapata számára ennek tudományos szempontból semmi értelme, nem úgy, mint az őssejteknek.
Az őssejtekben rejlik a titok
A kutatók bár nem tudták biztosan, de sejtették, hogy a csigolyacsontokon belüli őssejtek különböznek a csontváz más helyein lévő őssejtektől. Ám a kutatócsapat mostani megfigyelése is ezt támasztja alá.
Az egyik kulcskísérletben gerincőssejteket ültettek át egerek egyik hátsó lábába, a másikba pedig hosszú csont őssejteket, ezután mellráksejteket fecskendeztek beléjük, és figyelték, azok hova kerülnek.
A kutatók megállapították, hogy a sejtek majdnem kétszer olyan gyakran jutottak el a minicsigolyához, mint a kis hosszú csonthoz. Az új őssejtek külön génkészletet kapcsoltak be, és eltérően viselkedtek, a kutatók felfedezése így felvetette annak a lehetőségét, hogy a gerincőssejtek szerepet játszhatnak a gerinc betegségeiben.
A daganatvonzó fehérje
Mint kiderült, az újonnan azonosított, egerekben és emberekben is megtalálható gerincőssejtek egy MFGE8 nevű fehérjét választanak ki, amely daganatvonzóként működik, vagyis rákos sejteket vonz a gerincszövetbe. Nem feltétlenül biztos azonban, hogy csak a fehérje miatt történik a folyamat, de az tény, hogy fontos szerepet játszik abban, hogy a daganatsejteket a gerinchez irányítsák.
Jelentős előrelépés a csontáttétek megértésében
Greenblatt csapata most azt vizsgálja, hogy az új őssejtek képesek-e más típusú daganatsejteket toborozni a gerincbe – tudjuk például, hogy a prosztatarák is hajlamos más típusú csontokon továbbterjedni. Xiang Zhang, a houstoni Baylor College of Medicine rákbiológusa – aki nem vett részt az új tanulmányban – szerint az új kutatás egy jelentős előrelépés a csontáttétek megértésében. Szerinte mindenképpen megér még további vizsgálatot az, hogy kiderítsék, az MFGE8 blokkolása megelőzheti vagy kezelheti-e a jövőben a gerinc metasztázisát.
