Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új tanulmány szerint azok a 20 és 30 éves fiatalok, akiknek mentális problémáik vannak, nagyobb eséllyel kaphatnak szívinfarktust és stroke-ot. Magyarországon évente csaknem 30 ezer ember kerül kórházba stroke megalapozott gyanúja miatt, közülük körülbelül 12 ezren halnak meg akut agyi érkatasztrófa következtében. A súlyos trauma túlélőinek többsége pedig tartós ápolásra szorul.
Október 29. a stroke világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára, és arra, hogy a szélütés a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. A betegség ugyanis nem válogat, időseket és fiatalokat egyaránt elér, ezért különösen fontos tisztában lennünk a betegséggel és kockázati tényezőivel.
Stroke: óriási kockázat a mentális betegség
A legfrissebb tanulmány, amely alátámasztja, hogy a 20-as és 30-as éveiben járó, mentális betegségben szenvedő fiatal felnőtteknek nagyobb az esélyük a szívinfarktusra és a szélütésre, több mint 6,5 millió ember egészségügyi adatainak vizsgálatán alapul. A kutatásba bevont személyek életkora 20 és 39 év között volt, akik 2009 és 2012 között estek át vizsgálatokon. Egészségi állapotukat 2018 decemberéig figyelték meg az újonnan fellépő szívinfarktus és szélütés miatt.
Miután a koszorúér-betegség és a szívinfarktus ritka 40 éves kor előtt, ezért volt szükség egy viszonylag hosszú időintervallumot felölelő vizsgálatra ahhoz, hogy megvizsgálják a kapcsolatot a mentális egészség és a keringési rendellenesség kapcsolata között.
A tanulmány szerint a résztvevők körülbelül 13 százalékának volt valamilyen mentális zavara – ilyen volt az álmatlanság, a szorongás, a depresszió, a szomatoform rendellenesség, a poszttraumás stresszzavar, valamint a szerhasználati, az étkezési és a bipoláris zavar, illetve a skizofrénia vagy egyéb személyiségzavar.
A tanulmány megállapította, hogy a 40 évnél fiatalabb, mentális zavarral küzdő emberek 58 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot, és 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak szélütést, mint azok, akiknek nem volt pszichés eredetű betegségük.
A kutatók és az orvosok egy ideje tudják, hogy a mentális és a fizikai egészség összefügg egymással, mégis meglepőnek találták az eredményt, különösen azt, hogy az említett kapcsolatok már igen fiatalon is megfigyelhetők voltak.
Mentális egészség és életmód
A kutatók a jövőben szeretnének többet megtudni az érintett emberek fizikai aktivitásáról és étkezési szokásairól, hogy jobban megértsék, vajon ezek a tényezők befolyásolják-e a mentális egészségi állapotok, valamint a szívinfarktus és a szélütés közötti kapcsolatot.
Az összefüggést arra alapozzák, hogy például egy krónikusan depresszióban szenvedő egyénnek gondot okozhat az egészséges táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás fenntartása annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nála szívbetegség.
A megnövekedett kockázat azonban nem pusztán az életmódbeli különbségeknek tulajdonítható, ugyanis a kutatók olyan tényezőket is vizsgáltak, mint az életkor, a nem, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a metabolikus szindróma, a krónikus vesebetegség, a dohányzás, az alkohol, a fizikai aktivitás, illetve a jövedelem.
A szakemberek azonban meg vannak győződve arról, hogy mindez nem jelenti azt, hogy az életmód figyelmen kívül hagyható. Mindezt azzal magyarázzák, hogy ha az életvitel hatással van a szív- és érrendszeri kockázatokra, akkor ez azt is jelentheti, hogy az egészségesebb szokások enyhíthetik a mentális zavarokat.
Jobban kell figyelni a fiatalokra
A kutatás során beigazolódott, hogy a vizsgálatban részt vevők közül minden nyolcadik 20 és 39 év közötti embernek volt valamilyen mentális betegsége, ami azt jelenti, hogy az adott korcsoportban igen sokan hajlamosak lehetnek a szívinfarktusra és a szélütésre – áll a közleményben.
Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigieknél nagyobb szükség van a pszichés állapotok kezelésére és a szív egészségének monitorozására a veszélyeztetettek körében.
Az orvosok hangsúlyozták továbbá, hogy ha csökkenteni tudják a krónikus mentális betegségben szenvedők számát, a következő években a szív- és keringési betegségben szenvedők aránya is csökkenhet. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat eredményei nem azt jelentik, hogy a mentális betegségek szívrohamot vagy szélütést okoznának.
