Ha ezt eszed, egy nap múlva is rossz lesz a leheleted: itt a megoldás

Olvasási idő kb. 3 perc

A fokhagymás lehelet különösen kellemetlenül hat, aminek megvan az oka (és szerencsére az ellenszere is).

Az emberek már legalább 5 ezer éve rajonganak a fokhagymáért – legalábbis addig a pillanatig, amíg az ételükben találkoznak vele, és nem valaki másnak a leheletében. Ez felveti a kérdést: miért szeretjük a fokhagyma ízét, ha a kipárolgásait nem tudjuk elviselni? A tudománynak erre is van válasza.

Ezért olyan vonzó a fokhagyma

„A fokhagyma aprítása során szulfidoknak nevezett kémiai vegyületek mámorító keveréke szabadul fel” – mondja Sheryl Barringer, az Ohio Állami Egyetem professzora és élelmiszer-tudományi tanszékének vezetője. Ezek az illékony vegyületek adják jellegzetes, enyhén csípős „fokhagymásságát”.

A fokhagyma jellegzetes aromája a szulfidokból származik
Fotó: Tatsiana Volkava / Getty Images Hungary

Amikor aztán fokhagymával főzünk, a szulfidmolekulák a levegőbe kerülnek, és kellemes aromájukkal megtöltik a helyiséget. De rajongásunk csak akkor mélyül el igazán, amikor a fokhagymát a szánkba vesszük, és az illékony vegyületek közvetlenül az orrunkba jutnak.

Szakemberek szerint a fokhagyma vonzerejének köze lehet potenciális egészségügyi előnyeihez is. Mint az köztudott, a fokhagyma antimikrobiális hatású, és csökkenti a vérnyomást, ami arra késztethet minket, hogy tudat alatt megkívánjuk.

Így hat a leheletre

A legtöbb étel esetében a rossz lehelet a szájüreg hasadékaiban lebomló ételmaradékból származik. A fokhagyma hatása viszont csak azután érvényesül igazán, hogy eléri a gyomrot.

A háttérben az áll, hogy miközben a gyomornedv lebontja a fokhagymát, szulfidokat, vitaminokat és ásványi anyagokat szabadít fel. A legtöbb ilyen anyag a belekbe jut további feldolgozás céljából, de egy apró molekula, az allil-metil-szulfid (AMS) elég kicsi ahhoz, hogy átcsússzon a gyomornyálkahártyán, és bekerüljön a véráramba.

Ahogy a tüdő körül kering, az AMS akadály nélkül halad át azokon a membránokon, amelyek oxigént és szén-dioxidot engednek be és ki a szervezetből. Vagyis a kilégzéskor a szén-dioxiddal együtt

egy nagy adag fokhagymás AMS molekulát bocsátunk ki.

Ez a hatás ráadásul akár 24 órán keresztül is fennállhat, ami megmagyarázza, hogy a fokhagymaszag miért érezhető még olyan sokáig a leheletben.

A fokhagymaszag makacsul tartja magát a leheleteben
Fotó: Tharakorn / Getty Images Hungary

Van néhány étel, ami semlegesíti

Barringer professzor egy végzős hallgatójával egy tanulmányban tárta fel, hogy az alma, a saláta és a borsmenta fogyasztása jelentősen csökkentheti a fokhagyma melléktermékeinek kilélegzett koncentrációját. Ennek az az oka, hogy fenolos vegyületeket tartalmaznak, amelyek a szulfidokhoz kötődnek, így azok akkora méretet vesznek fel, ami túl nagy ahhoz, hogy kilélegezzük őket.

Szintén Barringer volt a társszerzője annak a friss tanulmánynak is, amely megállapította, hogy a joghurtból származó zsír és fehérje hatékonyan képes megkötni a fokhagyma illékony vegyületeit, így ez a tejtermék is hatásos lehet „ellenszer gyanánt”.

A professzor megjegyezte, a fokhagymás leheletben valójában nincs semmi, ami azt eredendően kellemetlenné tenné. Egyszerűen arról van szó, hogy nem vagyunk hozzászokva, hogy egy étel szaga az ember száján keresztül távozzon. Harmadik lehetőségként ezért még ott van az az opció, hogy a fokhagymaszaggal megbékélve megpróbáld elfogadni ezt az egyedülálló jelenséget.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.