Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több adalékanyag kerül bele. Egyes kutatások szerint az E-számokként ismert összetevők egy része növelheti a szívbetegségek kockázatát. Mutatjuk, melyek ezek.
Bár nem tűnik veszélyesnek, ha egy étel színét vagy állagát adalékanyagokkal befolyásoljuk, testünkre hatással van mindaz, amit megeszünk. A kutatások szerint egyes adalékanyagok nemcsak az emésztésünket, de a szívünket is tönkretehetik.
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok, pedig nem árt, ha tudjuk, mi kerül abba, amit elfogyasztunk.
Színezékek, tartósítószerek, állagjavítók
Ahhoz hogy ételeink romlandóságát csökkentsük, bizony különféle összetevőkre van szükség. Ezek egy része a külcsínre van hatással, mások tartósítanak, de antioxidánsokat, emulgeálószereket, tartósító adalékokat és ízfokozókat is találunk az E-100-tól E-1510-ig, számokkal jelölt listán.
Az emulgeálószereket a gyártók olyan összetevők összekeverésére használják, amelyek természetes módon nem elegyednének, a legjobb példa erre az olaj és a víz. Az emulgeálószerek képesek meghosszabbítani az eltarthatóságot, és sima és egyenletes állagot biztosítanak az ételeknek.
Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény lesújtó.
A British Medical Journal folyóiratban a napokban megjelent tanulmány 95 000 francia felnőtt étrendjét követte nyomon hét éven keresztül, nyolc csoport napi átlagos emulgeálószer-bevitelét vizsgálva, egészségügyi állapotukkal összefüggésben.
Azok, akik sok emulgeálószert fogyasztottak, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívbetegségben és kaptak szélütést, még akkor is, ha alapvető fizikai állapotuk, súlyuk, étrendjük minősége ezt nem indokolta volna. Azok, akik rendszeresen ettek bizonyos adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, 5 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek.
Az adalékanyagok veszélyét leginkább azzal hozták összefüggésbe, ahogy az emésztésre hatnak. A hozzáadott vegyületek ugyanis károsíthatják a bélrendszert, mert megzavarják a mikrobiomként ismert baktériumközösséget. A vizsgált személyek emésztőrendszerében a bélflóra felborulása miatt gyulladás lépett fel, s ez volt az, ami növelte a szívet érintő betegségek kockázatát. A túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta, ráadásul képesek voltak függőséget is kialakítani.
Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás szerint olyannyira addiktívak, hogy az Európai Kardiológiai Társaság Amszterdamban megrendezett kongresszusán egyenesen azt követelték a kutatók, az EU kezelje a dohánytermékekhez hasonló szigorral ezek alkalmazását.
A tipikus brit napi étrend több mint fele ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll, több, mint bármely más európai országban. Az ipari folyamatok sorozatával készült termékek között megtalálhatók a reggeli gabonapelyhek, készételek, fagyasztott pizzák, édességek és kekszek.
De nem csak a finomságokban, a kenyerekben is alapvető már, hogy liszt, víz és kovász – vagy élesztő – mellett más összetevőket találunk.
„Ez az egyik első olyan tanulmány, amely arra utal, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek által okozott ártalmak nem csupán a termékek magas zsír-, cukor- és sótartalmából fakadhatnak” – hangsúlyozta Henry Dimbleby élelmezési tanácsadó, a brit kormány egykori szakértője is. Dr. Chris van Tulleken, a University College London tudósa szerint sem a só- és cukortartalom az igazi probléma, hanem az adalékanyagok arányának nagysága és mennyisége.
„Jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a termékek gyulladásokat okozhatnak a bélrendszerben, megzavarják az étvágyat, az éhségérzetet, megváltoztatják a hormonszintet, és számtalan egyéb hatást okoznak, amelyek valószínűleg ugyanúgy növelik a szív- és érrendszeri és egyéb betegségek kockázatát, mint a dohányzás” – nyilatkozta.
Cuki figurákkal adják el, ezt legszívesebben betiltanák
Megoldást a marketingeszközök visszaszorításában és az edukációban látnak:
„Figyelmeztető címkékre van szükségünk a csomagokon. Le kell állítanunk az ultrafeldolgozott élelmiszerek mindenfajta marketingjét, különösen a rajzfilmfigurák használatát, amik ezeket a termékeket a gyerekek számára is csábítóvá teszik” – összegezte Van Tulleken.
Ezeket az adalékokat érdemes kerülni
Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk.) A sűrítésre és zselésítésre alkalmazott – akár természetes alapú, akár mesterséges – adalékok bár hosszabb eltarthatóságot adnak a termékeknek, de ettől frissebbek és egészségesebbek nem lesznek, csak lassabban romlanak meg. Gyorsnak és könnyűnek tűnhet keksszel vagy reggelizőpehellyel indítani a napot, bekapni egy felmelegített konzervet ebédre vagy előhúzni a bolti szendvicset, de az biztos, hogyegészségünk sokkal inkább meghálálja, ha energiát fektetünk abba, hogy mi készítsük el frissen, amit eszünk.
