Könnyünk működteti majd az első okoskontaktlencsét, ami egy szuperhős látását adhatja

Olvasási idő kb. 2 perc

A világ első kontaktlencséit már a 19. század végén elkészítették üvegből, de olyan vastagok voltak, hogy viselésük túlmutatott az enyhe kényelmetlenségen.

Ám a szemüveget száműzni vágyó átlagemberek és tudósok sosem fogynak el, így az évek során egyre vékonyodott a lencse. Ma már akár lágy, a szaruhártyához idomuló, egynapos, akár éves lencsét is vásárolhatunk, színezéssel vagy anélkül, van, amelyiket ki sem kell venni mindennap megtisztítani. A fejlődés azonban ettől még nem állt meg. Egyre közelebb jutunk az olyan kontaktlencsék viseléséhez, amelyek az éles látás élményén túl valami mást, többet nyújtanak. 

Ma már rég nem csak filmes kelléknek számítanak az okoskontaktlencsék. Ezek amellett, hogy kényelmesek, egy sor funkciót ellátnak: intelligens érzékelőt és mini LED-kijelzőt is beléjük építettek. Pislogás révén fotózni, hőmérsékletet érzékelni, elemezni saját szemünk könnyösszetételét, gyógyszert adagolni a szervezetbe, javítani a színlátást, blokkolni a káros UV-sugarakat, éjjel látni a hőérzékelő segítségével, távol lévő dolgokra nagyítani, számítógépekről érkező információkat befogadni: ez ma már mind valóság. 

A virtuális valóságot lassan már az okoskontaktlencsék segítségével is megtapasztalhatjuk
Fotó: Media Lens King / Getty Images Hungary

A legokosabb kontaktlencsét mi működtetjük

Ugyanakkor a legtöbb okoskontaktlencse egy idő után bizonyos értelemben lemerül. Hiszen mi működtetné? Erre nemrég találtuk meg a megoldást: tudósok kifejlesztettek egy szupervékony akkumulátort, amely intelligens kontaktlencsék meghajtására használható, sőt pont az emberi könnyek töltik fel.

Ez kifejezetten fontos eredmény a folyamatban, ugyanis eddig az akkumulátorok fejlesztésében folyamatosan kérdés volt, hogyan lehet őket biztonságosan és kényelmesen működtetni. Mivel a meglévő akkumulátorok fémet tartalmazó vezetékekre támaszkodnak, ami nem olyan dolog, amit a szemünkben szeretnénk tudni, valami mást kellett kitalálni. Itt jönnek képbe a Nanyang Technológiai Egyetem kutatói, akik az emberi szemet elemezve biokompatibilisebb megoldást találtak. A viselhető akkumulátorok között már létezik olyan, amely emberi izzadság segítségével töltődik, ennek mintájára a szembe helyezett kis okoseszközt a könnyek táplálják. Az új akkumulátor vastagsága 0,5 milliméter, ez megfelel az emberi szaruhártyáénak. Csupán glükózra és vízre van szüksége működéséhez, ezt pedig a könnyünk folyamatosan biztosítja. 

Hova tovább?

Itt még mindig nincs vége a fejlődésnek. Most, hogy van egy működőképes akkumulátor, tovább bővülhet az okoslencsék lehetőségeinek tárháza. Dr. Seol Seung-Kwon intelligens 3D nyomtatással foglalkozó kutatócsoportja az Ulsan National Institute of Science and Technology csapatával összedolgozva olyan intelligens kontaktlencsékhez fejlesztett ki alapvető technológiát, amelyek 3D nyomtatási eljárással készülnek, és viselésük közben képesek vagyunk a kiterjesztett valóságon alapuló navigációt használni. Azaz aki eddig a telefonjával Pokémon Gózott, az most csupán a kontaktlencséje segítségével is megteheti ezt. Ha így halad tovább a technológiai fejlődés, okoslencsék és okosórák révén az egész digitális ésvalós életünket irányíthatjuk. 

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.