A botox meglepő mellékhatására derült fény: így hat az agyműködésre

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ahogy a korral bőrünk megereszkedik, és a ráncok is csak mélyülnek, egyre kevésbé tűnik őrültségnek a botoxinjekció, ami pár pillanatnyi kellemetlenségért cserébe sima bőrt ígér. Csakhogy nem vagyunk még tisztában a méreganyag minden mellékhatásával…

A Clostridium botulinum baktérium által termelt anyag elképesztően népszerű, annak ellenére, hogy az egyik legerősebb méreg a világon: egykilónyival a komplett emberiséget ki lehetne irtani. Nagyon kis adagokban azonban ki is használhatjuk bénító hatását: a beinjekciózott verejtékmirigyek nem termelnek több kellemetlen váladékot, az izmok nem tudnak összehúzódni, így az általuk okozott ráncok is kisimulnak, a görcsös fejfájás is elmúlik, sőt a kancsalságot, a kontrollálhatatlan pislogást, a hólyagtúlműködést vagy az állkapocsgörcsöket is meg lehet vele szüntetni. A szert nemcsak embereken, de olykor még állatokon is használják, bizonyos esetekben például az állandóan ugató kutyáknál helyettesítheti a kegyetlen hangszalagátvágó műtétet

A botox kevéssé ismert mellékhatásai

A botox tehát legalább annyira hasznos, mint amennyire veszélyes, ha rossz kezekbe kerül. Bár a hagyományos orvoslásban is helyet kap, leggyakrabban mégis a szépészeti eljárásoknál használják. Csakhogy nem minden szakember elég felkészült a beadására – Angliában például nem kell hozzá orvosi végzettség –, és gyakran elfelejtik tájékoztatni a pácienst az esetleges mellékhatásokról is. Azt csak idén tudtuk meg, hogy a homlokba adott botoxinjekciók – pláne ha félévente ismételtetjük a kezelést – megváltoztathatják azt, ahogyan az agy értelmezi és feldolgozza mások érzelmeit. Az izom és az ideg közti kapcsolat megszüntetése – amely a botox működésének lényege – hatással van az agyunk működésére, s bizony az idegi kapcsolat átmeneti blokkolása arra is képtelenné tehet, hogy felismerjük mások érzelmeit, és megfelelően reagáljunk rájuk. 

A botox meglepő mellékhatásai közé tartozhat az együttérzés csökkenése
Fotó: Dmytro Petryna / Getty Images Hungary

Hogy működik az együttérzés?

Ha egy másik ember, mondjuk a barátunk éppen nagyon szomorú, akkor ehhez az érzéshez az arca, a testbeszéde is alkalmazkodik: száját lebiggyeszti, lefelé néz, a szemhéjai esetleg feldagadtak a sírástól, kerüli a szemkontaktust. Ahhoz, hogy ha elmeséli nekünk, mi történt vele, mi együttérzőek legyünk, fel kell ismernünk, hogy az adott jelek a szomorúságot jelképezik, ehhez pedig segítségül hívjuk a saját arcunkat. Önkéntelenül is utánozni kezdjük barátunk arckifejezését, szimuláljuk a szomorúságot, és már be is kattan az agyunkba, hogy milyen érzelemmel van dolgunk, s arra miképp kell reagálni. 

Azzal, hogy átvesszük a mimikáját, egy pillanatra a szomorúságát is megtapasztaljuk a másiknak, így pedig értelemszerűen könnyebb vele együttérezni. Ez az egész persze villámgyors és tudattalan folyamat. Csakhogy ha a botox segítségével átmenetileg blokkoltuk az izom-ideg kapcsolatot, akkor nem tudjuk úgy mozgatni az arcizmainkat, ahogy szeretnénk. Nem tudjuk utánozni a barátunk – kollégánk, gyerekünk stb. – arcmozgását, így a várt együttérzés is csökkent értékű lehet. 

Már Darwin is…

Az érzelmek és azok kifejezése már Charles Darwint is foglalkoztatták. A híres tudós azt feltételezte, hogy az érzelmek kifejezése vagy épp elfojtása – az arcon közvetlenül befolyásolja az említett érzelem átélését. Egyesek szerint ez azt is jelenti, hogy az érzelmek univerzális módon fejeződnek ki az emberi fajban, de ebben nagyon sok tudós között folyik vita. Azt viszont biztosan tudjuk, hiszen kutatások igazolták, hogy létező kapcsolat van az arc izommemóriája és az érzelmek agyi feldolgozása között. Olyannyira, hogy egyesek szerint a mimika átmeneti, részleges lebénítása akár a depresszióval való küzdelmet is megkönnyítheti.

Világszerte több mint 264 millió ember szenved depresszióban, és egyharmaduknál nem hatékonyak a rendesen szedett gyógyszerek és egyéb, elfogadott terápiák sem. Emiatt aztán a tudósok alternatív megoldások felé nézelődtek, így bukkantak a botoxra. A bánatizmok (a szemöldök között és az orr felett) beinjekciózása, leblokkolása valóban segít egyes pácienseknél. Ki tudja, a jövőben milyen egyéb kellemes vagy épp kellemetlen mellékhatást fedezünk még fel a botoxszal kapcsolatban?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.