Manapság már egy valamirevaló telefonon is van fogfehérítő filter a retusáló opciók között, de ha mégis élőben közelítünk valakihez, nem árt, ha a való életben sem túl rossz a helyzet. Így aztán a kozmetikai termékek gyártói tonnaszám kínálnak fogfehérítő fogkrémeket, és természetesen fogfehérítő kezelések is szép számmal állnak már rendelkezésre. De vajon ezek hasznos eljárások, az igényes megjelenés alapfeltételei, netán inkább marketingfogás, vagy fogakat károsító rossz praktikák? Fogorvos szakértő válaszol.
Nagyanyáink szódabikarbónás fogkefével estek fogazatuknak, hogy fehérebb árnyalatú fogakat kapjanak, szüleink már élvezhették a fogfehérítő pasztákat, mi meg már lubickolunk a fehérítő kezelésekben. Luxushotelek kozmetikáiban évtizedek óta elérhető a fogfehérítés szolgáltatása, és tőlünk nyugatabbra is sok helyen elég csak beugrani egy smile barba, ahol alig 20 perc alatt fehérebb fogakat „vehetünk”. Szerencsére nálunk az efféle kezelések szaktudáshoz kötöttek, és nem végezheti bárki. Ennek az elővigyázatosságnak oka van, amelyekről dr. Marosi Csilla fogorvost kérdeztük.
Egyáltalán lehet igazi eredményt elérni valamilyen fogfehérítéses módszerrel?
Senkit nem szeretnék elszomorítani, de alapvetően genetikailag adott, hogy kinek milyen a fogszíne. Ezen az adottságon, aki sokat dohányzik, kávézik, teázik, sokat ronthat. Ugyanakkor, ha hirtelen megválik ezektől az elszíneződést okozó szokásoktól, és úgy fehérítünk, akkor sokkal látványosabb eredményt lehet elérni, mint egy eleve világos fogszínű illetőnél, aki még az előbbi szenvedélyekkel sem él. A fogkrémeket leszámítva minden fogfehérítéses eljárás csak fogorvos felügyeletével javasolt. Legelőször panorámaröntgent érdemes készíteni, a rossz fogakat rendbe tenni, a fogkövet eltávolítani, polírozni, s közben figyelni, hogy az íny ne legyen gyulladt. Természetesen már mindezzel elérhető némi észrevehető hatás, hiszen a felszíni elszíneződéseket, lerakódásokat így eltávolítjuk. A választott eljárás még csak ezután ajánlott, hogy következzen.
A legolcsóbb és legegyszerűbb módja a fogfehérítésnek talán a fehérítő fogkrémek rendszeres használata lenne. Vagy ez csak a fogkrémgyártók sikeres lobbija miatt él a képzeletünkben így?
Valóban, a legegyszerűbb és legolcsóbb a fogfehérítő fogkrémek használata, bár az így elérhető eredmény talán a legkevésbé látványos. A fehérítős fogkrémeknek több fajtái is van:
- Polírozós: itt apró szemcsék vannak a fogkrémben, amelyek ledörzsölik a felületi elszíneződéseket, ami hasonló a szódabikarbónás „régi” eljáráshoz. Csak a felületi lerakódásokat, elszíneződéseket szedi le, pont mint a rendelői fogkőleszedés és polírozás, ezért nincs jelentős fehérítő hatása. De a szódabikarbóna és egyéb házi praktika, mint amilyen például a só és citrom keveréke, az almaecet vagy a narancshéj, szintén nem javasolt, mert ezek könnyen elkoptathatják a fogzománcot.
- Kémiai hatású: ezekben ugyan kémiailag fehérítő anyag van, de annyira kevés, hogy ezzel sem látványos az eredmény.
- Optikai fehérítés: pl. szénnel. A szén a szennyeződéseket ugyan magába szívja, de nagyon kevés van a fogkrémben, mert ez is apró szemcsés, és koptatja a fogat, ezért itt inkább úgy „hat”, hogy egy kékes bevonatot képez a fogon, ami miatt optikailag fehérebbnek néz ki. Csodákra ez sem képes. De egy célból mégis kiemelten jók a fehérítős fogkrémek: a fehérített fogak színének fenntartására.
A komolyabb eljárások hatékonyabbak?
Látvány szempontjából általában igen. Ezeket a további módszereket alapvetően két csoportra bontanám:
- Rendelői eljárás: amikor a fogorvos felken egy fehérítő anyagot a fogakra, és egy lámpával megvilágítja. Ez háromszor 15 perc hosszúságban ismétlendő, mégis gyors és látványos eredményt hozó fogfehérítési típus. Kényelmes, mert nem a páciensnek kell csinálnia, ugyanakkor drágább.
- Otthoni eljárások: ezeken belül van a sínes, amikor a fogorvos lenyomatokat vesz le, s ez alapján készül el a sín. A fehérítő anyagot a páciensnek kell otthon a sínbe helyezni, majd napi minimum 3-4 órára betennie egy héten át. Lassabb eredményre lehet számtani, a kivitelezés macerásabb, de olcsóbb, és aki kitartó, annál ez is működhet.
A rendelői és sínes metódusok hatékonyak, de egyéb praktikák, fogkrémek, interneten vásárolható agyonhirdetett fogfehérítők nem. Mindez érthető is, mert orvosi felügyelet nélkül nem adhatnak el olyan fehérítőket, amelyek esetleg kimarják az ínyt, vagy komolyabb kárt okozhatnak.
Ha valaki mindezek után úgy dönt, hogy felkeres egy rendelőt, és belevág, milyen jótanácsot érdemes még megfogadnia?
Nem javaslom annak a fehérítést, akinek alapból érzékenyek a fogai. Fehérítés után a fogak érzékenyek lehetnek, egyeseknek annyira, hogy nem tudják a kezelést befejezni. Ha mégis, jó tudni, hogy fehérítő eljárás után javasolt a színes étel-italok kerülése (pl. cékla, bor, kóla, kávé), a savanyú, szénsavas, savas ételeket és italokat is jó elkerülni, mert ilyenkor az amúgy is érzékeny fogak még érzékenyebbek lesznek. Éppen emiatt a túl meleg vagy a túl hideg ételek, italok sem fognak jólesni. Továbbá az ajakrúzst is kerülni kell. Az érzékenység csökkentésére hatékony speciális fogkrém például a kálium-nitrát-tartalmú fogkrém, vagy a fluoridos gél.
Annak sem ajánlatos élnie ezekkel a módszerekkel, aki nem tudja a dohányzást abbahagyni, illetve, aki nem tudja a kezelés után legalább két hétig tartani az említett étrendet. De az igazán hosszú távú cél érdekében nemcsak két hétig érdemes ezt fenntartani, hanem véglegesen, illetve a dohányzásról is ajánlatos teljesen leszokni. Mindemellett a helyes és alapos szájápolás elengedhetetlen.
