Ezt kockáztatod, ha túlzásba viszed az izzadásgátló használatát

Olvasási idő kb. 1 perc

A dezodor használatát ma a személyi higiénia fontos részének tekintjük, de nem úgy van rá szükségünk, mint a fogmosásra.

Inkább kulturális okokból és egyéni preferenciánk miatt választjuk az izzadásgátló dezodorokat, amelyek segítenek abban, hogy kevésbé verejtékezzünk, illetve a verejték szagának elnyomásával is fokozzák bennünk az ápoltság érzését. A készítmények a legtöbbször egyszerre tartalmazzák az izzadásgátlásért és a szagok eltüntetésért felelős összetevőket. 

A verejtékezés testünk alapvető működésének rész, szervezetünk ezzel szabályozza hőháztartásunkat. Vannak azonban olyan emberek, akik patológiásan sokat izzadnak, ami kellemetlen szaggal is járhat. Nekik tényleg szükségük van izzadásgátlóra, amit a szakemberek szerint este érdemes használniuk – ekkor egyébként is kevesebbet izzadunk.

A természetes dezodorok használatának is érdemes egy esélyt adni
Fotó: Manuel Lopez / Getty Images Hungary

Aki viszont nem szenved ettől, az ha izzadásgátlóval állítja le szinte teljes mértékben hónaljának verejtékezését, azt tapasztalhatja, hogy teste más területeken próbálja ezt behozni.

Nőknél mell alatt, hasi hájredők közt pedig bárkinél megjelenhetnek ebből fakadó bőrgondok.

Érdemes ehelyett inkább arra figyelni, hogyan befolyásolják az általunk fogyasztott ételek testszagunkat. A rossz szagok elkerülésében pedig fontos szerepe van a mindennapos mosakodásnak, erre érdemes a legnagyobb hangsúlyt fektetni, illetve érdemes próbát tenni természetes dezodorokkal is.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?