Éveket tölt a testedben, de nem tudod, miből és hogyan készül

Olvasási idő kb. 4 perc

Minden nő életének évtizedeken át része a menstruáció, amelynek ideje alatt preferenciától függően betétet vagy tampont, esetleg újra meg újra használható intimhigiéniás eszközöket használ – anélkül, hogy tudomása lenne arról, ezeket miből és hogyan állítják elő.

Ma, amikor a környezet testünkre gyakorolt hatásait egyre kritikusabb szemmel figyeljük, fontos lehet tudnunk azt is, mégis miből és hogyan állítják elő azokat a termékeket, amelyek vagy szorosan érintkeznek testünkkel, vagy éppen be is helyezzük őket abba. Adja magát, hogy egy nőt nagyon érdekelje, egy tampon vagy betét milyen körülmények közt készül, honnan kerül a drogériák polcaira. Neked van erről bármiféle elképzelésed? Ha nincs, érdemes tovább olvasnod: meglátogattuk ugyanis a Procter & Gamble csömöri gyárát, ahol intimbetéteket és tamponokat is gyártanak a hazai mellett a nemzetközi piacra. Beszámolónkból kiderül, hogy állítják elő ezeket a nélkülözhetetlen intimhigiéniai termékeket.

Hét évet menstruál egy nő életében: gondoltad volna?

Először azonban lássunk néhány tényt az átlagos menstruációval kapcsolatosan. A lányok 11 évesen találkoznak először átlagosan a jelenséggel, amely 55 éves korukig kíséri őket életükben, azaz több mint négy évtizeden át, hónapról hónapra életünk része a menzesz.

A havivérzés általában a második napon a legerősebb, összességében öt napig húzódik el, a folyamat során pedig 80 grammnyi folyadék távozik szervezetünkből.

Ahhoz képest, hogy tudjuk, milyen nagy jelentősége lehet annak, ha kimarad, akár terhesség, akár betegség okán, és hogy nagyon hosszan életünk része – összesen 2600 napot, azaz hét teljes évet menstruálunk végig átlagosan –, a mindennapokban még mindig tabutéma a menzesz.

Tampont vagy betétet minden nő kipróbál élete során, többfélét is
Fotó: ondacaracola photography / Getty Images Hungary

Ez több szempontból sincs jól. Egy teljesen természetes testi folyamatot tabusítunk, ami aztán hozzájárul többek közt ahhoz is, hogy a kiskamaszokat szégyennel tölti meg, amikor először szembesülnek vele – ez kiderül a Procter & Gamble kutatásából is. Boros Zsófia marketingigazgató elmondása szerint a lányok fele mondja magáról azt, hogy önbizalma legmélyebb pontjára kerül akkor, amikor megjön a menzesze. Rejtve marad így ugyanakkor sokak előtt a menstruációs szegénység húsba vágó témája is, amely Magyarországon is a mai napig komoly gondot okoz: minden ötödik magyar lányt érinti ez a jelenség. Azok, akik nem jutnak hozzá ezeken a napokon a megfelelő termékekhez, akár iskolából is kimaradhatnak vérzésük miatt.

Itthon a betét a piacvezető

Magyarországon a nők többsége intimbetétet használ menstruációja idején, 75-80 százalék ilyen termékeket vásárol, a tampont preferálók aránya 20 százalék körüli, az egyéb, alternatív eszközök – közte a mosható betét, az intimkehely vagy a menstruációs bugyi – részesedése ma még meglehetősen alacsony. A fiatal generáció mellett a környezet- és testtudatosabb érett nők is keresik már ezeket a termékeket, de

Idézőjel ikon

egyelőre még az eldobható eszközök a népszerűbbek hazánkban is.

Ilyeneket mindössze a huszadik század második fele óta érhetnek el a nők: Csömörön mind betétet, mind tampont gyártanak, az utóbbiból felhelyezéskönnyítő applikátorral ellátott változatot. A világ gyakorlatilag minden tájára – Kínába, Észak- és Latin-Amerikába, Óceániába, Ázsiába és Afrikába, valamint számos európai országba is – szállítják az itt gyártott darabokat, amelyek közt megtalálhatók már a legkorszerűbb, papírapplikátorral, kizárólag selyemből és gyapotból készített tamponok is. Ez itthon a jövő zenéje még, de lássuk, hogy készül Csömörön a tampon és a betét!

A csömöri gyár egyik gyártósora

A tampont meg is mikrózzák

A tampon vattaszerű alapanyaga feltekercselve érkezik a gyártósor végére, ahol a gépek először körbeölelik egy fedőréteggel, majd formára vágják. A belsejébe kerülő anyag tetejét és alját is félkörívesen metszi el a gép: erre azért van szükség, hogy a tampon fejét később könnyebben meg tudják formázni.

A megvágott anyagba érkezik a madzag, amelynek segítségével a tampont el tudod távolítani: ezt a gép belevarrja az anyagba, majd a gyártósor formára nyomja, tamponszerűvé alakítja a félkész terméket.

Ezt követi a legmeglepőbb fázis: a tamponok hatalmas mikrohullámú sütőbe kerülnek, amely fertőtleníti és tömöríti azokat. Ez teszi lehetővé, hogy a tiszta, de nem steril anyag alkalmassá váljon a testeden belüli használatra. Ezt követően kerül applikátorba, majd csomagolásba minden egyes darab.

A gyártósoron külön technika figyeli a szennyeződésmentességet, és kifinomult fémdetektor vigyáz arra, hogy veszélyes anyag ne maradhasson a csomagokban. Műanyagot ugyanakkor a gyár magyar piacra szállított tamponjai jelenleg még tartalmaznak, akárcsak a betétek.

Márta László gyárigazgató vezeti be a szerzőt a tampongyártás mikéntjébe
Fotó: Procter & Gamble

A betétgyártósorra tekercselve érkeznek a különböző pamutrétegek, amelyek egymáson felelnek azért, hogy száraznak érezhesd annak felületét. A következő rétegeket helyezi egymásra a sor:

  • a nedvességet elvezető, lukacsos szerkezetű fedőréteget,
  • az azt szétterítő másodlagos réteget,
  • a termék zselés anyagot is tartalmazó magját,
  • és a fehérnemű oldala felé néző záróréteget.

Ezeket a gyártósori gép formára vágja, majd összeragasztja vagy krimpeli, ezt követően pedig ismét körbevágja. A szárnyhajtogató berendezés munkája és a ragasztózás után a betétek is csomagolásba kerülnek, készen a használatra.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.