Ezzel a trükkel növelheted a rostfogyasztásod, és még az étrendeden sem kell változtatni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A megfelelő mennyiségű rost fogyasztása nagyon fontos egészségünk megóvása érdekében. De hogyan tudjuk ezt egyszerűen megoldani? Mutatunk egy megoldást.

Sokat hallunk róla, hogy mennyire fontos a megfelelő mennyiségű rost fogyasztása. Ha szeretnénk erre figyelmet fordítani, vajon hogyan tudjuk biztosítani, hogy az ajánlott napi 30 grammot tartalmazzák az ételeink? Együnk több gyümölcsöt és zöldséget?

 A zöldség, gyümölcs jó választás, de van jobb!

A sok zöldség és gyümölcs jó megoldás, már csak azért is, mert így nemcsak a rostfogyasztásunk növekszik, de egyéb hasznos anyagokat is tartalmaznak a növényi eredetű élelmiszerek. Így egy csapásra több vitamin és ásványi anyag is kerül a szervezetünkbe. Azonban étrendünk átalakításán nagy odafigyelést igényel, míg rutinná nem válik, hogy tízóraira croissant helyett almát, uzsonnára szendvics helyett banánt válasszunk, és a rántott hús mellé zöldségköretet kanalazzunk krumplipüré helyett. Sok jó ötletet és receptet találunk a neten, de a megszokásokon legtöbben csak apró lépésekkel tudunk változtatni. Egy ilyen apró, mégis nagyon hatékony lépés lehet, ha teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket választunk, vagy beköltöztetjük a konyhánkba a zabkorpát.

A zabkorpában sok a rost, ezért nagyon egészséges a fogyasztása
Fotó: Labylullaby / Getty Images Hungary

Ezért jó a zabkorpa fogyasztása

A korpa a zabszem külső rétege, amit eltávolítanak a feldolgozás során. Rosttartalma figyelemre méltó, 27 g-ot találunk 100 g zabkorpában, miközben kalóriatartalma alacsonyabb, mint a teljes szemnek. Fogyasztása jó hatással van a koleszterinszintünkre, vércukorszintünkre, segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, támogatja az emésztésünket. Található benne többek között B1-vitamin, mangán, szelén és vas is.

Így építheted be az étrendedbe

Egyszerűen keverhetünk egy kiskanálnyit joghurtba, müzlibe, belefőzhetjük zabkásába, tejbegrízbe vagy tejberizsbe, de csak a korpából is főzhetünk kását. És ezeken kívül is van néhány lehetőség. Bármilyen tészta dúsítható vele, legyen az kenyér, kalács, pogácsa, sütemény vagy akár palacsinta. Kevert tésztákhoz adva észre sem vesszük az ízén, így észrevétlenül csempészhetjük be akár a gyerekek étrendjébe is. Vegyük figyelembe, hogy valószínűleg valamivel több folyadékot vesz fel így a tészta. Használhatjuk főzelékek vagy krémlevesek sűrítéséhez is, de mindig érdemes kipróbálni egy kis adaggal, hogy az íze mennyire harmonizál. Mivel magába szívja a nedvességet és megdagad, először inkább kevesebbet használjunk, hogy lássuk, mennyire lesz sűrű a kész étel. Ha inkább a húsos ételeket kedveled, akkor sem kell lemondanod a zabkorpa nyújtotta előnyökről. Fasírtban kiválthatod a zsemle egy részét vele, vagy rakott ételekhez készített húsos raguba is keverhető.

Zabkását is dúsíthatunk vele
Fotó: GMVozd / Getty Images Hungary

Ezért egészséges

Az élelmi rostok több szempontból is támogatják az egészségünket, ezért nagyon fontos, hogy elegendő mennyiséget tartalmazzon az étrendünk. A legkézenfekvőbb funkciójuk, hogy javítják az emésztést, biztosítják a megfelelő bélmozgást, de arra ügyelnünk kell, hogy ezt csak akkor tudják megtenni, ha a szükséges folyadékmennyiséget is elfogyasztjuk naponta. Magukba szívják a nedvességet, és így megduzzadva tovább nyújtanak teltségérzetet, ezért jó szolgálatot tesznek, ha egy diéta során csökkenteni szeretnénk az étkezések gyakoriságát vagy mennyiségét. Éhségérzetünk mellett vércukorszintünket is befolyásolják. Biztosítják, hogy a szénhidrátok elnyújtva, fokozatosan szívódjanak fel, így nem emelkedik meg hirtelen nagy mértékben a vércukorszint. Ez előnyös már kialakult diabétesszel élők számára is, de a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében is szerepe van.

A rostoknak több fajtája létezik, sok közülük prebiotikus hatású, mint például az inulin, így a rostfogyasztás nagyban hozzájárul az egészséges bélflóra fenntartásához, ami kiemelkedő szerepet kap immunrendszerünk támogatásában. 

A túl sok rost sem jó

Mint minden mást, a rostok fogyasztását is túlzásba lehet vinni. Ha egyszerre nagyobb mennyiséget eszünk, az gyomorpanaszokat okozhat. Akkor is problémánk akadhat az emésztésünkkel, ha nem iszunk a rostok mellé megfelelő mennyiségű folyadékot, hisz abban az esetben székrekedést okozhatnak. Napi 25-30 gramm rost fogyasztása elegendő egy átlagos felnőtt számára, de 60 gramm fölé nem javasolt menni. Szóval a lényeg, együnk minél több rostot, de csak ésszel, mértékkel. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Jakab Viktória
Jakab Viktória
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.