Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan és mivel világítunk. Modern életünk jelentős része a mesterséges fénytől függ. Kiderült, hogy nemcsak a digitális és elektronikai eszközökből származó kék fény mennyisége van hatással az egészségünkre, hanem az is, hogy a lámpát hová tesszük, és milyen izzót csavarunk bele. Nemrég kiderült, hogy a hagyományos lámpák kevésbé ártalmasak az egészségünkre.
Sokan a nap jelentős részét iskolákban vagy olyan munkahelyen töltik, ahová nagyon kis mennyiségben vagy egyáltalán nem szűrődik be természetes fény. De ugyanez igaz a legtöbb nyilvános és zárt közösségi helyszínre, például egy bevásárlóközpontra is. Ezeken a helyeken a fény általában a fej fölül érkezik, kompakt fénycsöveken vagy LED-es izzókon keresztül. Ezek a lámpák praktikusak és gazdaságosak, de az orvosok azt mondják, hogy hosszú távon egészségügyi problémákat okozhatnak.
Nem mindegy, honnan érkezik a fény
A mennyezeten elhelyezett, sokszor a mennyezetbe beépített lámpák a legtöbb esetben hideg fényt és ipari hatást keltenek a terekben, ami befolyással van a hangulatunkra és a cselekvésünkre is. Ez a fény erős és nagyon világos, jobban tudunk koncentrálni olyan helyzetekben, ahol ilyen típusú világítást használnak. Ezért lehetséges, hogy leginkább ipari és kereskedelmi egységekben jellemző, de nagyon modern, minimalista otthonokban is egyre gyakrabban előfordul. Egy kórházban, éttermi konyhán vagy egy boltban ez a jó megoldás, mert minden egyes sarkot képes bevilágítani. Olvasáshoz is ez az ideális hőmérsékletű fény abban az esetben, ha nem közvetlenül elalvás előtt vesszük kézbe a kedvenc könyvünket.
De a hideg fény nem csak az aktivitásunkat képes befolyásolni. Az orvosok szerint olyan egészségügyi problémákhoz is vezethet, amelyek befolyásolják az agy működését.
Mindezt azzal magyarázzák, hogy amikor a szemünk fényt érzékel, különféle kémiai jeleket dolgoz fel, amelyek kommunikálnak a testünk egyéb területeivel bizonyos funkciók ellátása érdekében.
Vannak, akik nem kedvelik a hideg fény stimuláló hatását, és a lágyabb, halványabb meleg fényt részesítik előnyben. Ők különösen érzékenyek a közvetlenül a fej fölül érkező fényre, ami egyebek között befolyásolhatja az alvást, migrént okozhat, megzavarhatja a hormonok működését. Nézzük, miért célszerű elkerülni az ilyenfajta fényforrásokat!
Megzavarja az alvást
A cirkadián ritmus szabályozásához szervezetünk kifejezetten a fényt használja, vagyis 24 órás belső óránk a fényérzékelés által segít nekünk abban, hogy mikor van ideje az ébrenlétnek, és mikor kell pihenni. Amikor fény jut a szemünkbe, az idegrendszer által érzékelt jeleket az egész testünk feldolgozza. Ezért azok, akik a modern mennyezeti lámpák különösen erős fényének vannak kitéve, éberebbnek érezhetik magukat, és nem tudnak elaludni.
A kék fényhez hasonlóan a kékes árnyalatú hideg fény csökkenti a melatonintermelést, megzavarja a cirkadián ritmust, és befolyásolja a test regenerálódásához szükséges REM-alvást, amely támogatja az olyan fontos kognitív folyamatokat, mint például a jól működő memória vagy az érzelmek szabályozása.
Fejfájást okoz
Vannak, akik egyszerűen csak a hangulat kedvéért nem szeretik a fej fölül érkező, mindent élesen megvilágító lámpákat, és sokkal inkább a fókuszált, melegebb fényt részesítik előnyben. Ám vannak, akiknek nem csupán a hangulatát befolyásolja, ha egy helyiség a mennyezetről irányított, hideg fénnyel van megvilágítva, mert ez akár fejfájást is okozhat.
Egy tanulmány kimutatta, hogy ezek a mennyezeti lámpák kiválthatják vagy akár súlyosbíthatják is a migrént.
Azok az emberek, akik gyakran érzik úgy, hogy túl erősen világít egy lámpa, általában fotófóbiában szenvednek. Ez az orvosi kifejezés nem valódi fóbiát takar, hanem olyan szemészeti és neurológiai tünetre utal, mely az erős fénynek való kitettség eredménye.
Megerőltetik a szemet
A mennyezeti lámpák káros hatással lehetnek a szemre is, hiszen szemszárazságot, homályos látást és égő érzést is okozhatnak. Ezek a tünetek pedig befolyásolják az általános közérzetünket is. A homályos látás például émelygéshez és ingerlékenységhez is vezethet.
De problémát okozhat a szem megerőltetése is, ami igen gyakran megesik, ha mennyezeti lámpa alatt tevékenykedünk, vagy hosszú távon éri a szemünket a digitális eszközök által kibocsátott kék fény. Ugyanis az e miatt a két fényforrás miatt szükséges krónikus expozíció a fényt észlelő szemsejtek túlzott stimulációját okozhatja.
Megzavarja a gondolkodásunkat
A nem megfelelő alvás, a migrén és az éles, hideg fényt árasztó mennyezeti lámpák által okozott látászavar hatással van a gondolkodási képességünkre is, ami gyakran érzékszervi túlterhelést eredményez. Mindez pedig könnyen társul egyéb olyan pszichológiai rendellenességekkel, mint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) vagy a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD).
Felborul hormonháztartás egyensúlya
Mivel a fénynek való kitettség megzavarhatja cirkadián ritmusunkat, ezáltal a menstruációért felelős női hormonokra is hatással van a mennyezeti lámpákból érkező, ipari hatást keltő erős fény. A melatonin, vagyis az alvási ciklust irányító hormon termelődése fényfüggő. A fejünk fölül érkező mennyezeti világítás hatására a testünk csökkenti a melatonintermelést, ezáltal csökkenti az ösztrogénszintet is. Ez az oka annak, hogy nagyobb az emlőrák és az egyéb daganatos megbetegedések kockázata azoknál a nőknél, akik éjszakai műszakban dolgoznak.
