Nézd meg a füled, ha ezt látod rajta, nagyobb eséllyel lesz szívproblémád

Olvasási idő kb. 3 perc

A kutatók összefüggést találtak a fülcimpa ráncai és a koszorúér-betegség között. A ránc általában 45 fokos szöget zár be, és átlósan hátrafelé nyúlik. Bár a fülcimpán lévő gyűrődés nem mindig a szívbetegség jele, a szakértők azt tanácsolják, ha az elváltozást tapasztaljuk, forduljunk orvoshoz.

Az átlós fülcimparedőt arról a Frank Sanfordról nevezték el, aki szerint a fülkagyló nyílásától a fülcimpáig tartó vonal előre jelezheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a cukorbetegséget, de a korai öregedést is. Frank az 1970-es években figyelte meg ezt az összefüggést, és azóta számos vizsgálatot végeztek már a témában a szakemberek.

A fülcimparánc valóban szívbetegségre utal?

Dr. Frank Sanford tüdőgyógyász 1973-ban egy cikkben számolt be arról, hogy a munkatársaival folytatott kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy összefüggés van a szívbetegségek és a fülcimpán található redő között. Az azóta eltelt évtizedekben több kutató is tanulmányozta a fülcimpán lévő kis vonalka és a koszorúér-betegség közti kapcsolatot.

A fülcimpa ráncai az esetek 80 százalékában jósolják meg a szívbetegség kockázatát
Fotó: serikbaib / Getty Images Hungary

Az egyik legismertebb vizsgálat, melynek során több mint ötszáz boncolást vettek alapul, kiderítette, hogy a fülcimpa ráncai az esetek 80 százalékában jósolják meg a szívbetegség kockázatát a 40 év alatti embereknél.

Egy másik tanulmány azt is megállapította, hogy a fülcimpa gyűrődése összefügg a szívbetegség megnövekedett esetszámával, kiterjedésével és súlyosságával.

Egy újabb vizsgálat alkalmával, melynek során csaknem 250 akut stroke miatt kórházba került beteget figyeltek meg, azt találták, hogy közel 80 százalékuknak volt átlós ránc a fülcimpáján. Az orvosok az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az átlós fülcimparedők előre jelezhetik az ischaemiás stroke-ot, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegséget.

A témában folytatott kutatás egy 2021-es vizsgálat volt, amely a fülcimpa redőjének diagnosztikai használhatósága kapcsán arról számolt be, hogy a hallószervünkön lévő gyűrődés a krónikus koszorúér-szindrómák kimutatására továbbra is elégtelen. 

E szerint a fülcimpa ráncának előre jelző értéke nem olyan hatékony, mint az olyan jól ismert kockázati tényezők, mint a dohányzás, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Miért jelezhet a fülcimpagyűrődés szívbetegséget?

A kutatók nem biztosak benne, hogy honnan ered a fent említett rejtélyes összefüggés a fül és a szív között. Az egyik magyarázat szerint a szívizom és a fülcimpa azonos genetikai anyagból állnak, valamint közvetlen kapcsolatban vannak egymással. 

A szív és fül közti különös kapcsolat akár DNS-elváltozással is összefüggésben lehet
Fotó: BlackJack3D / Getty Images Hungary

A másik álláspont szerint a fül ráncai olyan típusú bőrdegenerációk, melyeket érbetegségek válthatnak ki. 

De számos egyéb elmélet létezik az átlós fülcimparáncok és a koszorúér-betegség közötti kapcsolatról. Ilyen például, hogy egy adott kromoszóma DNS-szálában bekövetkező változások összefügghetnek a füllebeny átlós ráncával, miután mindkettő az érelmeszesedéssel, a koszorúér-betegség okozójával van összefüggésben.

A fülcimpa ráncosodásában a szövetek rugalmasságáért és szilárdságáért felelős fehérje, az elasztin is szerepet játszhat. A fizikai gyűrődés a vérellátás hiánya miatt alakulhat ki.

Vannak, akik szerint a fülcimpa gyűrődése az elhízás jele lehet, amely a szív- és érrendszeri rendellenességek ismert kockázati tényezője.

Egy átfogó tanulmány azt is kimutatta, hogy az öregedés olyan látható jelei, mint például a fülcimparánc, összefüggésbe hozhatóak a koszorúér-betegség és a szívroham megnövekedett kockázatával.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mindenkinek, aki ráncot, gyűrődést tapasztal a fülcimpáján, tanácsos orvoshoz fordulni, hogy mihamarabb fény derüljön az esetleges szív- és érrendszeri betegségekre.

Ha időben orvoshoz fordulunk, megelőzhetjük a szívbetegséget
Fotó: Teeramet Thanomkiat / EyeEm / Getty Images Hungary

Még fontosabb az orvost felkeresni, ha valaki a koszorúér-betegséghez kapcsolódó egyéb tüneteket tapasztal.

Ezek terhelés hatására rosszabbodnak, és nyugalomban megszűnnek.

Ilyen tünet a mellkasi fájdalom vagy nyomás, a vállban vagy az alsó állkapocsban érzett fájdalom, a bal karba sugárzó mellkasi fájdalom, a lábfájdalom vagy -duzzanat, a légszomj és a fáradtság.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.