Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden szokásteremtő vagy éppenséggel szokásmegtörő kihívás tartogat meglepetéseket, ha felkészületlenül kezdünk neki. Márpedig senki sem várja el, hogy tökéletesen teljesítsünk, ha épp a komfortzónánkat próbáljuk átlépni. Az elbizonytalanodóknak, már-már visszaesőknek szeretnénk pár tippel segítséget nyújtani, amiket érdemesnek tartunk a megfontolásra.
Tőlünk nyugatabbra Annie Grace írt egy könyvet pár éve a nagy 31 napos alkoholmegvonási kísérletéről. A könyv magyar nyelven még nem kapható, és a „mozgalom” köré épült támogató csoport is csak angolul tudóknak nyújt segítséget, de a kísérletből levont következtetéseket megpróbáljuk a legegyszerűbben összefoglalni.
Száraz január: miért iszol, és miért nem iszol
Ha kihagytad volna, akkor mindenképp pótold, hogy megfogalmazod magadnak, miért is vágtál bele a 31 napos alkoholmegtagadásba. Írd le, hogy miért van erre szükség, lehet ez pusztán hiedelem vagy tény. Miután ezzel végeztél, azt is írd le, hogy mi hajt abba az irányba, hogy többet igyál. Itt szükségképp felmerül a két irány közti konfliktus és kognitív disszonancia.
Annie könyvében arra biztat, hogy gondolkozz el azon, valóban az alkohol ízéért iszol-e. Valóban az ízélvezet hajt odáig, hogy bódulttá válj, vagy valami más. Ha pedig azt érzed, hogy már közel vagy ahhoz, hogy az egészet hagyd a fenébe, és mégis megbonts egy finom bort, akkor figyeld meg magadon, hogy milyen gondolataid támadnak. A belső hangod nagy hatással van az érzelmeidre.
Ha észreveszed magadon, hogy becsmérled magad, és szorongóvá, idegessé válsz, akkor állj meg egy pillanatra.
Mire jó a Száraz január?
A jelenség magyarázata a szakemberek szerint a pszichológiában rejlik: amikor egy hónapig nem iszik az ember, akkor rájön, hogy valójában mennyire nincs is szüksége az alkoholra. Megtanulja, hogyan vegyen részt a különböző társas szituációkban ital nélkül, rájön, hogy egy baráti összejövetelnek nem automatikus kelléke a sör, a bor, a pálinka. Miután egy hónapig megállta, hogy nem nyúlt a pohár után, később is sokkal könnyebben mond nemet, amikor itallal kínálják. Lehet, hogy az ominózus harmincegy napban nehéznek tűnik megállni, utána viszont sokkal könnyebb lesz. Az alkohol rabságából való kiszabadulás hosszú távon pedig az egész életet megváltoztatja, jobb lesz az ember közérzete, egészségesebb lesz – és ez nem placebo.
Kényelmetlen, sőt kellemetlen is lehet
Nem valószínű, hogy kellemes kalandra számítottál, de talán meglep néhány kellemetlen hatás. Időbe telik a szervezetednek, mire az új helyzethez igazodik. Az enyhe elvonási tünetek egyénenként eltérőek lehetnek, de jellemzően fejfájás, szorongás, ingerlékenység és furcsa rémálmok is gyötörhetnek.
A fizikai tüneteken kívül érzelmileg is megterhelő, hogy valami jótól fosztod meg magad. Lehet, hogy szomorúnak, dühösnek érzed magad, vagy egyszerűen csak neheztelsz, és ezért akarod az egészet feladni. De ilyenkor megéri időt szánni ezekre az érzésekre, ne akard mindenáron elnyomni őket. A pszichológiai vagy érzelmi sóvárgást sokkal nehezebben lehet kezelni, mert ezeket bizonyos körülmények váltják ki, amelyek kezelésére a tudatalatti már automatikusan az italt követeli.
A sóvárgás leküzdésére Annie tippje a figyelem elterelése egy könyvvel, sétával vagy vacsorával, randevúval.
Minél kevesebbszer engedsz a tudatalattidnak, annál gyorsabban fogja megtanulni az új üzenetet. Az akaraterő ugyanis az a képesség, hogy ellen tudunk állni a rövid távú kísértéseknek a hosszú távú célok eléréséhez. Ez egy véges és kimeríthető erőforrás, amelyet arra lehet használni, hogy abbahagyjunk vagy épp elkezdjünk egy új szokást beépíteni az életünkbe.
Az akaraterő azonban édeskevés, amikor az ivással kapcsolatos kognitív disszonancia leküzdéséről van szó. Amíg két egymással versengő gondolat van a fejedben – inni vagy nem inni –, az energiát elemészti ez a feszültség. Hiszen aki azért iszik, mert az ellazít, az sajnos csak a kultúránk hiedelmeit tükrözi vissza. A stresszel az alkohol nem segít megbirkózni, valójában csak növeli a stresszt az életünkben, végső soron csak annyit tesz, hogy lelassítja az elménket, és tompítja az érzékeinket. Sem a stresszforrást nem szünteti meg, sem a stressztűrésünket nem edzi. Így az akaraterőnket valami olyasvalamire pocsékoljuk, ami aztán nem vezet eredményre.
Kell a társaság, a támogató közeg
Oszd meg élményedet másokkal is!
Jellemzően nem ugyanazzal a társasággal, akivel leginkább italozni szoktál. De a függőség tudományát mindenféleképp egy szégyenmentes térben lehet csak megismerni. Csak szeretetteli közegben tudsz szembesülni azzal, hogy az alkohol valóban azt nyújtja-e, amit ígér, és egy támogató közeg segíthet megfejteni a kiváltó okokat. Elég az is, ha olyasvalakivel beszélsz, aki hozzád hasonlóan a kihívást csinálja, és egymást ösztönzitek, nem kell rögtön az anonim alkoholisták szervezetére gondolni.
Az is előfordulhat, hogy úgy tűnik, az ivócimboráid megpróbálják szabotálni az erőfeszítéseidet, nem veszik komolyan. Ilyenkor azt éreztetik veled, hogy kiközösíted őket, vagy nem vagy már rájuk kíváncsi. Ez olyan érzés nekik, mintha őket alkoholistának tekintenéd, csak mert nincsenek benne a kihívásban. Ez nehéz ügy, de próbáld meg lazán, könnyedén kezelni, és soha ne kérj tőlük bocsánatot azért, mert magadra szánsz időt helyettük.
Gondolj az emberi test csodájára
Az öt érzékszerv segítségével tapasztalod meg a világot magadon kívül és belül is. Amikor iszunk, ezeket az érzékszerveket tompítjuk el. Az alkohol elnyomja a központi idegrendszert, és lelassítja a neurotranszmittereket, vagyis azokat a vegyi anyagokat, amelyek felelősek az információk oda-vissza mozgatásáért a tested és az agyad között. Amikor az agyad nem tudja olyan gyorsan feldolgozni az információkat, mint máskor, az az érzékelésedre is hatással van.
Az érzékszerveidnek köszönheted, hogy életben érzed magad. Bánj velük tisztelettel, és ne vedd őket természetesnek.
Ha az érzékeid élesek, az nemcsak a biztonságod miatt fontos, de segít abban is, hogy jobban élvezd az életed élményeit, és később emlékezz is rájuk.
Annie jógatanárának elmélkedésével támasztja alá ezt a leckét: „az egyensúlyban lévő test célja, hogy egyensúlyban maradjon, de az egyensúlyából kibillentett test is ezt az állapotát próbálja visszaszerezni”. Más kérdés, hogy mennyire sikerül…
Boldogság keresése alkohol nélkül
Annie szerint a boldogságra való törekvés annyira beleivódott az ember mindennapjaiba, hogy nem számít, mennyire vagyunk boldogok, folyamatosan vadászunk az újabb örömteli pillanatokra. Amikor látjuk, hogy mások nevetnek és jól érzik magukat, azt akarjuk, ami nekik van. De az alkohol valójában hosszú távon több boldogtalanságot okoz, mint amennyi boldogságot.
A világ vezető boldogságkutatója, Barbara Fredrickson szerint a 10 legpozitívabb érzelem együttesen hozza létre azt az érzést, amit boldogságnak nevezünk, ezek az alábbiak: öröm, hála, derű, érdeklődés, remény, büszkeség, szórakozás, inspiráció, áhítat és a szeretet. Ezek közül mennyit képes az alkohol előidézni őszintén, ártalmak nélkül?
Unalmas-e ez a 31 nap?
Az egészen biztos, hogy mentálisan megterhelő ez a kihívás, hiszen olyan hiedelmekkel kell szembenézned és leszámolnod, mint például az, hogy az italozás a szociális életre van jó hatással, könnyebb a beilleszkedés, ha valaki becsiccsentve mókázik. Ennek ellentéte, hogy a józan ember viszont túl komoly és még unalmas is, senki nem vágyik a társaságára. Ez egy kulturálisan beágyazott gondolat, a magyarra különösen igaz ez a sírva vigadozás, pálinkázással egybekötött ámokfutás.
„Régebben azért ittam, hogy kiszálljak a fejemből, és tudjak beszélni. De rájöttem, hogy nem a beszélgetőpartneremmel vagyok kapcsolatban, hanem azzal az illúzióval, hogy szimpatikus vagyok. Annyira foglalkoztatott, hogy szimpatikus legyek, hogy megfeledkeztem arról, hogy valódi legyek.”
Való igaz, hogy nehezebb istenadta mókamesternek mutatkozni józanul, de nincs is kiróva senkire ez a szerep. A társas szórakozásnak meg lehet adni a hangulatát a közös és önfeledt játékkal, mozgással, tánccal is, nem kell feltétlenül a piától várni az élményeket.
Az unalom sok ember számára kellemetlen állapot. Ez egy gyakori oka annak, hogy sokan visszatérnek az iváshoz. Fontos, hogy kezelni tudd ezt az érzést, hogy az ne ássa alá a kihívásodat. Az unalom amúgy egy teljesen normális érzés, és nem is feltétlenül rossz dolog. Segít figyelni azokra az apró dolgokra, amelyek akár örömet is okozhatnak. Ha viszont túl hosszúra nyúlik, akkor az ember belebolondul, így mindenképp
neked kell módot találnod arra, hogy feloldd az unalmadat, mint minden átlagos embernek.
Az unalom jelzi ugyanis, hogy az agynak stimulációra van szüksége, tehát az ingerlés egészségesebb formáját kell biztosítanod számára. Gondold át, hogy milyen tevékenységeket szerettél volna mindig is kipróbálni, és kezdd el őket még ma!
