Nitrogénba fagyasztva várják a gyógyulást: 3 éves gyermek a legfiatalabb

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mit tennél, ha az orvostudomány nem lenne képes megmenteni egy szerettedet, de azt ígérnék, a fagyasztás révén kicselezheted a halált, és még pénzed is lenne rá?

A krionika, azaz a szervezetek igen alacsony hőmérsékleten történő lefagyasztása révén a testek megőrizhetők, amikor a mában már nem tudnak segíteni rajtuk – abban a reményben, hogy a jövőnek lesz valamiféle megoldása állapotukra. Jól hangzik, ugye? Sajnos valószínűbb, hogy a dolog szimpla lehúzás.

A halál után megoldás lenne a fagyasztás?

Ez inkább sci-fi, mint a halál utáni fagyasztás valósága
Fotó: Donald Iain Smith / Getty Images Hungary

Ez maga a megtestesült sci-fi, mondhatnád, és vannak is szakemberek, akik egyetértenek veled. Ennek ellenére az Alcor Life Extension Foundation szigorúan őrzött amerikai intézményében 201 ember és több mint 100 házi kedvenc is azt várja, hogy bajára varázsütésre megszülessen a gyógyír, ők pedig kiszabadulhassanak azokból a tartályokból, ahol életük folytatására várnak.

Az arizonai létesítményben folyékony nitrogénben tárolják a testeket: a legfiatalabb közülük egy thaiföldi kislányé, aki alig háromévesen került a tartályba. Agydaganatát nem tudták meggyógyítani, minden létező kezelési lehetőséget kimerítettek: ekkor jött az Alcor és a krionika módszere.

Mínusz 110 fokon várakoznak

A létesítménybe kerülő testeket nem egyszerűen lefagyasztják: érkezésüket követően először jeges fürdőbe helyezik őket, közben pedig gépek gondoskodnak arról, hogy vérkeringésük ne álljon le, illetve különböző gyógyszereket is testükbe juttatnak. Ezek azt is megakadályozzák Max More, az Alcor emeritus elnöke szerint, hogy esetleg egy véletlennek köszönhetően eszméletüket visszanyerjék páciensei – és így tudják megakadályozni a vérrögösödést is.

Végül a testeket mínusz 110 fokra hűtik le: 

More szerint ekkor a testben semmi nem történik, és tulajdonképpen mindegy, hogy egy nap vagy száz év múlva olvasztják fel az embereket, ugyanolyan állapotban lesznek.

De ettől még halottak

A reménykedő hozzátartozók számára ez talán nyújthat némi reménysugarat, de az az igazság, hogy akiket az Alcor lefagyaszt, azok egyébként saját bevallásuk szerint is holtak. Honlapjukon maguk is feltüntetik, hogy csak halottak testei kerülhetnek hozzájuk, ugyanakkor őket ez a „címke” nem zavarja, mert azt gondolják, hogy a jövőben az általuk kezeltek még visszahozhatók lesznek az életbe – és szerintük nem is szenved károsodást az agy attól sem, ha hosszasan oxigén nélkül van.

A jogi halott státuszból fakadóan az elhunytaknak vagy örököseiknek az Alcorra kell hagyományozniuk a holttesteket: ahogyan az alapítvány oldalán írja, ők azért vihetik el a kórházból a testeket, mert nekik adományozták azokat. Közben ugyanakkor úgy is fogalmaznak,

ez sokkal jobban hangzik annál, mint ha azt mondanák: azért viszik őket magukkal, mert a kórházban nem értik meg, hogy ők voltaképpen még nem halottak,

ők meg az Alcornál inkább kivárják, amíg okosabb doktorok segíteni tudnak a betegeken. Persze száz százalékban nem zárhatjuk ki, hogy az alcorosoknál van az igazság, de azért kissé lehúzásszagúvá teszi ez a passzus tevékenységüket.

Botrány: csavarkulccsal ütögették a levágott fejet

Jerry Lemler orvosigazgató 2002-ben tagadta, hogy csavarkulccsal csépelték volna egy halott levágott fejét
Fotó: Jeff Topping / Getty Images Hungary

Mindennek ellenére 1972 óta működnek, igaz, nem teljesen botránymentesen. Egy korábbi alkalmazottjuk botránykönyvében arról írt, hogy Ted Williams baseballsztár testét, akit egy állítólag általa aláírt, szalvétán olvasható feljegyzés alapján fagyasztottak le, közel sem méltó módon kezelték az Alcornál. Az egy dolog, hogy a beérkezett testről állítása szerint leválasztották a fejét, de annál bizarrabb jelenetet már el sem tudtunk képzelni, amit az ESPN cikke a könyvből kiemelt.

E szerint a fejet egy tonhalas dobozra támasztva tárolták, majd egy csavarkulccsal próbálták meg leütni róla a dobozt. Elsőre nem sikerült a manőver, hanem a halott Williams fejét találták el, majd másodikra aztán a dobozt. Az Alcor természetesen már akkor is tagadta az egészet, akárcsak azt is, hogy DNS-mintákat vesztettek volna el tőle.

Jó sok pénzt kaszálnak

A több százezres életbiztosításból fedezett fagyasztott második életből eddig természetesen még senkit nem hívtak elő: ennek finanszírozásához egy minél teljesebb körű életbiztosítást ajánlanak, melynek havi költsége akár 300 ezer forintnak megfelelő összeg is lehet, valamint egy szerényebb havi tagdíjat, ez csak legfeljebb 40 ezer forintnyi dollárra rúghat. A meglehetősen gyanúsan működő alapítvány, a légvárakra épített ígéretek és a fura sztorik ellenére azért vannak, akik bizalmat szavaznak nekik, miközben a cég éppen vezérigazgatót keres weboldalán. Ha tuti biznisznek tűnik, és megfelelő a végzettséged, te is jelentkezhetsz: igaz, ehhez is kell, hogy tagsági díjat fizess…

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.