Épp amikor a növekedő iparososodás és gépesítés begyűrűzött az emberek életébe, előidézve a mozgásszegény életmódot, egy svájci orvos kiállt a testmozgás közérzetjavító hatása mellett. Dr. Gustav Zander közel száz gyógyászati tornagépet talált ki, korát megelőzve.
Az iparosodás munkások millióitól kívánta meg, hogy helyhez kötött irodai munkát végezzenek, megfosztva őket a fizikai munkával járó természetes testmozgástól. Az ülőmunka hátrányairól már mi is sokszor írtunk, de képzeljük el, hogy milyen lehetett először szembesülni a testi tünetekkel.
Dr. Gustav Zander svéd orvos, miután behatóan tanulmányozta a test mozgásának és az izomépítésnek a fizikáját, kifejlesztett egy sor olyan terápiás gépet, amelyekkel orvosolni lehetett az ülőmunkával járó problémákat, de egyéb betegségekre is alkalmasak voltak a gerinc deformitásától a haspuffadás és székrekedés sokakat érintő tünetéig.
Egy korát megelőző orvos
Dr. Gustav Zander 1835. március 29-én született Stockholmban. Fiatal korában az az orvosi torna volt még divatban, amelyet a svédmasszázs atyja, Per Henrik Ling vezetett be. Zander testnevelő tanárként alaposan kitanulta a módszertant, de hamar felismerte, annak hátrányát, tudniillik az asszisztensek segítségére volt szükség a gyakorlatok elvégzéséhez. Vagyis az egész mozgást befolyásolta az asszisztens ereje, fizikai állapota és mentális hozzáállása.
Dr. Zander kitalálta, hogy a terápiás gépek ezzel szemben fáradság nélkül képesek biztosítani a tornához szükséges és egyenletes ellenállást. A fizioterápia sikerességét pedig ez a fokozatosság hozta meg.
Fizioterápia emberek helyett gépekkel
Dr. Zander az 1850-es éveket a mechanikus terápiás gépek kikísérletezésével töltötte. A fizioterápia újszerű megközelítését dolgozta ki, súlyokkal és karokkal felszerelt gépekkel. A kar az edzett izomcsoport meghosszabbításaként funkcionált, míg a súlyt a kar vége felé csúsztatva növelte az ellenállást, így növelve az izomterhelést. Ez a működési elv tette lehetővé, hogy minden gépet az egyén erejéhez igazítsanak. Pontos kalibrálással azonos feltételeket teremthetett minden új felhasználó számára. Így a bénuláson átesett vagy más gyengeségben szenvedők esetében Zander gépei képesek voltak megakadályozni az érintett izmok elsorvadását.
Zander edzőtermi erőgépei
Miután Zander 1864-ben engedéllyel rendelkező orvos lett, elképzeléseit egy helyi stockholmi iskolában valósította meg, ahol a diákok számára állította fel a terápiás gépek prototípusait. Erősségük és egészségük jelentősen javult, ami arra késztette Zandert, hogy gépeit népszerűsítendő megalapítsa a stockholmi Gyógymechanikai Intézetet. Az orvosok eleinte az ellenségességgel határos szkepticizmussal fogadták az új terápia lelkes állításait. Ahogy azonban a betegek javulásának szilárd bizonyítékai gyűltek, világszerte egyre több gyakorló orvos vette át Zander mechanoterápiáját. Ennek köszönhetően nyitotta meg Londonban második Zander Intézetét. Az 1880-as években Dr. Zander New Yorkban, a Central Park közelében is létrehozta helyi intézetét, miután gépeivel díjat nyert az 1876-os philadelphiai világkiállításon.
Zander innovációja Magyarországon
Dr. Zandert 1920-ban mint világhíres fizioterápiás innovátort búcsúztatták halálát követően. Az első világháború utóhatásai és az 1930-as évek világméretű depressziója sajnos a történelem homályába sodorta gépeit. A huszadik század utolsó évtizedeiben azonban forradalmi elképzelései ismét felbukkantak, és megkapták a rájuk fordított figyelmet és tiszteletet.
Hazánkban a fürdőkultúra és a gyógyfürdőzés elterjedéséhez köthető a Zander-gyógymód elterjedése. A 20. század fordulóján a fürdés mellett már különböző kezeléseken is részt vettek az arra rászoruló betegek. Iszapkezelés és masszázs volt a legelterjedtebb, de a mozgásszervi betegségekben szenvedők csontjainak és izmainak erősítésére 1911-ben Hévízen dr. Schulhof Vilmos bevezette a Zander-gyógymódot. Ő volt hazánkban az az orvos, aki nagyon korán felismerte a gimnasztikai gyógymód jelentőségét, így megalapította a saját tulajdonában lévő Zander-gyógyintézetet, amelyben elektroterápiás laboratóriumi és röntgendiagnosztikai berendezéseket állított fel. A gyógyintézet a csehországi Karlsbad után a második ilyen jellegű intézmény volt Európában. A Zander Intézetben felállított gépek a mozgatásos gyógygimnasztika gyógyhatását egészítették ki fizikoterápiás kezelésekkel.
Schulhof doktor így nyilatkozott a Zander-módszerről:
„A gyógymód a gymnastika minden előnyét egyesíti magában, és emellett a mozgás szabálytalanságát, a túlfáradást és a baleseteket teljes biztonsággal kizárja. A rendszer gépeinek kiváló szerkezete folytán képesek vagyunk a szándékolt mozgások erejét, terjedelmét, formáját pontosan adagolni és azokra a szervezetekre összpontosítani, melyekre a gyógyítási terv szerint hatni akarunk.”
