Mikortól szőrtelenítsen egy kamasz, és hogyan? A legkevésbé ártalmas megoldások

Olvasási idő kb. 5 perc

A nyári melegben egyre több a szabadon hagyott bőrfelület, ami akár tízéves kortól is döntések sokaságával jár, és nem csak a lányoknál.

Szülőként nem feltétlenül dolgozzuk fel könnyen, ha a gyerekünk, aki az előbb még bújós, aranyos kis gombócként játszadozott, szőrösödő, testszagú kamasszá érik. Megváltozik a viselkedése, a hangja, a kinézete, ráadásul emiatt maga is szorongást él át. A nyár pedig választás elé állít: mihez kezdjünk a növekvő szőrszálakkal? A felnőttek könnyen hoznak egy döntést, hiszen képesek rendelkezni a saját testük felett. A még mindig kiskorú gyerekek viszont hiába kamaszodnak, még nem biztos, hogy egyedül képesek eldönteni, mihez is kezdjenek a bőrükkel. Nézzük hát most együtt a választási lehetőségeket.

Hagyjuk a szőrt úgy, ahogy van

Ez tűnik a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásnak, pedig nem biztos, hogy az. Először is meg kell vizsgálnunk, mi magunk hogy állunk a testen növő szőr kérdéséhez, melyik táborhoz tartozunk? Az ápolatlansággal és a higiénia hiányával azonosítjuk a szőrt – mellesleg teljesen tévesen? Úgy gondoljuk, hogy aki ad magára, az mindennap borotválkozik? Ha így van, kamaszunkat is valószínűleg ebbe az irányba igyekszünk terelni. Ám ha a természetesség hívei vagyunk, ha beszéltünk bőrgyógyásszal a szőrtelenítés mellékhatásairól vagy a fiatal bőrön alkalmazható eljárásokról, lehet, hogy a megtartás mellett érvelünk – főleg akkor, ha túl fiatalnak tartjuk gyerekünket mindennemű eljáráshoz. Akárhogy is: meg kell látnunk saját felelősségünket, és nem a gyerekre nyomni a saját elképzelésünket. Próbáljunk közösen döntést hozni, megkérdezni más szülőket, megnézni, mit csinálnak a gyerek kortársai, és nyugodtan menjünk el egy bőrgyógyászhoz tanácsot kérni. Ha ezek után a kamaszunk úgy dönt, nem szőrtelenít, hagyjuk rá, és segítsünk neki esetleg eltakarni az adott testrészt, ha szeretné. Például nyugodtan járhat ujjatlan helyett pólóban, hordhat könnyű, szellős anyagú hosszúnadrágokat, szoknyákat, vagy a strandon kisnadrág fazonú alsókat lányként is. Ma már olyan úszóruhákat is könnyedén beszerezhetünk, amelyek takarják a lábszárakat és az UV-sugárzás ellen is védenek.

A szőrtelenítés iránti igény ugyanolyan természetes kamaszkorban, mint a szálak meghagyása
Fotó: LeoPatrizi / Getty Images Hungary

Mi történik, ha leborotváljuk a szőrt?

Amikor a tinik megtudják, melyik szőrtelenítő módszer mivel jár, a legfájdalommentesebb felé veszik az irányt, ez pedig a borotválás. Nem kell kitépni a szőrt, csak zuhanyzás közben szépen eltávolítani. A mostanában kapható biztonságosabb borotvákkal vagy esetleg szőrnyíró gépekkel a sérülés esélye is minimális. Ugyanakkor szembe kell néznünk egy sor problémával: a bőr begyulladhat a szokatlan eljárástól, főleg az intim területeken, az érzékeny felület pluszápolást igényel. A szőr visszanövése hamar megtörténik, a borostát pedig ismét el kell távolítani. Ha a szőr esetleg benő a bőr alá, vagy a gyulladás nagyon makacs, akár bőrgyógyászati segítségre is szükségünk lehet. A borotva apró mikrosérüléseket is okozhat a bőrön, ezzel is számolnunk kell.

A gyanta és az epilátor haszna

Hosszú távú megoldást a szőr kitépése jelent, ami értelemszerűen fájdalommal jár, pláne egy olyan fiatalnál, aki maximum a sebtapasz letépésénél élt át hasonlót azelőtt. Nem is olyan könnyű művelet, főleg a hajlatokban, ezért érdemes lehet felkeresni egy kozmetikust, vagy leülni és megtanítani a kamaszt, hogyan tudja elvégezni a műveletet ő maga. Figyelni kell arra is, hogy a gyantázás csak a megfelelően hosszú szálakat távolítja el, és ritkán, de allergiát is okozhat. Az epilátor nem ilyen bonyolult, rövidebb szőrnél is bevethető, viszont elnyújtja a szenvedést. Ha ilyen készüléket vásárolunk, válasszuk azt, amelyik vízálló, nehogy baleset történjen a fürdőszobában. Cserébe a kínokért a szőrszálak legalább egy hétig nem nőnek vissza, és amikor mégis, nem erős, szúrós, borostás verzióban. Az évtizedeken át tartó gyantázás vagy epilálás a szálak meggyengüléséhez vezet, azaz hosszú távon ezzel járunk a legjobban. Meleg gyantás eljárást azonban bízzuk kozmetikusra (az égési sérüléseket jobb elkerülni), otthon a hideg gyantás csíkok ajánlottak a kamasznak.

Mi számít egészségesnek?

A kamaszok gyakran úgy vélik, hogy nem normális, ha a testen szőr nő. A mai szépségideál is ebbe az irányba tereli őket. Fontos, hogy a gyerekünk megtudja, hogy az az egészséges, ha kamaszkorában megszőrösödik. Ez ugyanolyan jele a fizikai érettségnek, mint később a bölcsességfogak megjelenése. A közhiedelemmel ellentétben a szőrös test ugyanúgy tisztán tartható, a szálak nem jelentenek telepet a baktériumoknak – a szőrtelenítés már annál inkább. Ha higiénikus kamaszt szeretnénk nevelni, abba nem kell, hogy a borotválkozás is beletartozzon, egyik testtájon sem. Ez nem olyan, mint a fogmosás. Sőt az eljárás rengeteg balesetet okozott már, amiről a bőrgyógyászok és a sürgősségi ellátásban dolgozók hosszan mesélhetnének. Egy másik fontos tévhit, hogy a gyerek azért akar szőrteleníteni, mert szexuális életet él. Ez az esetek többségében nem így van, inkább a kortárs nyomás, a belső félelemérzés viszi rá.

Amit ne: szőrtelenítés krémekkel, habokkal

Igaz, hogy a gyanta sem kizárólag természetes összetevőkből áll (kivéve a cukorgyantát), cserébe rövid ideig érintkezik a bőrrel. A habok, krémek tele vannak vegyszerekkel – erre utal a szaguk is –, így ezeket nem ajánlott a serdülő bőrén használni. Bár úgy tűnhet, kényelmes megoldást jelentenek, hiszen nem kell hozzá penge, a szőr mégis fájdalommentes módon eltűnik, a használat nem ilyen egyszerű. Be kell tartani a kiszabott időt, és sokan akadnak, akik így sem tudnak megszabadulni a szőrszálaiktól, mert a krém nem oldja fel azokat.

A régi és az új módszer

A jó öreg szőrszőkítés szintén nem túlzottan ajánlott az érzékeny, szinte még gyermeki bőrön, hiszen durva kemikáliákat vetnek be. Pár évtizede még gyakori eljárásnak számított, de már tudunk ennél jobbakat. A létező legmodernebb és legtartósabb eljárás a lézeres szőrtelenítés, de 18 éves kor alatt csak szülői beleegyezéssel végzik el, s még ekkor is jobb, ha minél idősebb a kamasz. Tudni kell, hogy igen drága eljárásról van szó, több kezelésre is szükség van, nem tökéletesen fájdalommentes, cserébe akár évekig nem nő szőr a kezelt területen. Ha ezt a kezelést fontolgatjuk a kamaszunkkal, mindenképpen konzultáljunk előtte bőrgyógyásszal!

Figyeljünk rá, milyen hatások érik a kamaszt

Nagyon érzékeny időszak ez, amikor a kortársak bármiért cikizhetik egymást: azért, mert a másik már szőrösödik, és azért, mert még nem. Ha a gyerek sok időt tölt a közösségi oldalakon, szembesülhet a mostani szépségideállal, ami még mindig szinte száz százalékban szőrtelen, mosolygós nőket és férfiakat jelent. Ha nem vagyunk résen, és nem magyarázzuk el a tininknek a különbséget az Instagramon látható, tökéletesre retusált képek és a valóság között, hamar elszállhat az önbizalma. Segítsük azzal a kamaszt, hogy elmagyarázzuk neki, hogy a teste úgy jó, ahogy van, akár nő szőr rajta, akár nem. Akkor is szép marad, ha eltávolítja, és akkor is, ha meghagyja. Ugyanis az élet nem az aktuális divattrendek vagy az iskolatársak beszólásai szerint zajlik. A felnövekvő gyereknek meg kell találnia a saját útját, meghozni a saját döntéseit, mi pedig, amíg tehetjük, támogassuk abban, hogy szeresse önmagát, és képes legyen a helyén kezelni a csoportnyomást. Ez sokkal fontosabb, mint bármelyik szőrtelenítő eljárás

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.