Havonta egy legókockányi műanyagot eszel meg: mutatjuk, mit kéne száműznöd a konyhából, ha jót akarsz

Olvasási idő kb. 3 perc

Szabad akaratodból biztosan nem rágcsálnál műanyagot ebédre, mégis minden héten egy építőkockányi mennyiséget fogyasztasz el belőle: a mikroműanyagok ételeinkben ugyanúgy ott vannak, mint a levegőben, a vízben, sőt, testünkben is…

Te tudod, mennyi az éves műanyagbeviteled? Nem, nem olvasod rosszul: valóban az elfogyasztott műanyag mennyiségéről szól kérdésünk. A WWF-nek köszönhetően nagyon pontos adataink vannak a témában: közel kétezer apró műanyagdarabot, úgynevezett mikroműanyagot fogyasztunk el minden egyes héten, ami egy négyszer kettes legókocka vagy egy hitelkártya méretének felel meg. Sokkoló, igaz? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25 dekagramm műanyagot eszünk meg minden egyes évben.

Vízben fogyasztjuk el a legtöbbet

Még sokkolóbb lehet a tudat, miszerint a hetente testünkbe kerülő mikroműanyag-mennyiség javát ivóvízzel juttatjuk be szervezetünkbe. Jellemző forrás még a kagylófélék fogyasztása, de sörrel, sőt, még sóval is beviszünk mikroműanyagot szervezetünkbe. A víz révén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy elfogyasszuk a természetbe került, apró részecskéket: a WWF kutatói szerint

mind a csapvíz, mind a palackozott víz tartalmazza ezeket a részecskéket,

melyek elkerülésére gyakorlatilag nem marad lehetőségünk. Magyar adatok szerint érdemesebb a csapvizet választanunk ebben a helyzetben, mivel abban még mindig kevesebb műanyag akad, mint a palackozott változatban.

A víz is teli van mikroműanyagokkal
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Európában egyébként még egészen szerencsések vagyunk: a kontinensek közül itt a legalacsonyabb a vizsgált minták közül azok hányada, amelyek műanyagot tartalmaznak. Ez az „alacsony” mutató is 72,2 százalékos ugyanakkor – igaz, az amerikai 94,4 százalékhoz képest valóban kedvező az érték.

Hogyan kerül mikroműanyag a poharunkba?

Az eldobható tárgyak az elmúlt ötven év során hihetetlenül elterjedtté váltak: egyszer használatos tányérok, poharak, egészen a közelmúltig szívószál vettek körül minket, ha egy koncerten kértünk egy sört, fesztiválon vásároltunk egy koktélt vagy büfében kívántunk meg egy hot dogot. A műanyag nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra esik szét életciklusa végén, így aztán végül gyakorlatilag mindenhova eljut a tengerpartoktól kezdve az élelmiszerláncig. Az öt milliméternél kisebb részecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, de ma már nem csak miattuk kell aggódnunk.

A darabolódási folyamat következményében ugyanis szabad szemmel már láthatatlan, az algasejteknél ezerszer kisebb méretű nanoműanyagok is létrejönnek. Ezeket a darabkákat tényleg lehetetlen észrevenni: megemésztjük őket, majd véráramunkba, nyirokrendszerünkbe, végül szerveinkbe kerülhetnek azok.

Nem ismerjük az ételekben található műanyagok pontos hatását

Ma még kérdéses, pontosan milyen hatása lehet a szervezet működésére az abba bekerülő műanyagnak, de egyes kutatások már rámutattak bizonyos következményekre. A belélegzett plasztik gyulladást tud okozni a tüdőben, tengeri állatokban pedig korai halálozáshoz is vezethet a műanyagok nagy mennyiségű előfordulása a szervezetben. A hozzáadott színezőanyagok és pigmentek, valamint egyéb kemikáliák a termékenységre és a potenciára is hathatnak, valamint ismert rákkeltő hatásuk is.

A műanyag dobozok révén még több műanyag kerülhet az ételbe
Fotó: Os Tartarouchos / Getty Images Hungary

A megelőzés módjai

A műanyagok minél teljesebb körű száműzése oldaná meg egyszer s mindenkorra a problémát: nem az életciklus nyújtása a cél, hiszen annak végén mindenképp egy feldarabolódó műanyag tárgy az eredmény, hanem hogy a műanyag tárgyakat más alapanyagból készülő darabok váltsák ki. Háztartásodban ugyanakkor az ellen tehetsz, hogy az élelmiszerekben és a vízben eleve megtalálható műanyag mennyiségét ne tetézd.

Talán már kitaláltad: a gond a műanyag dobozokkal van. A következő tippekkel gondoskodhatsz arról, hogy ezekkel ne növeld az elfogyasztott műanyag mennyiségét!

  • Ha teheted, cseréld le ezeket üvegből vagy fémből készített tárolókra.
  • Ha műanyag dobozt használsz, kerüld el az étel abban történő melegítését, és ne is mosogatógépben tisztítsd, ahol nagyon magas hőmérsékletű vízzel érintkezhet!
  • Zsíros vagy olajos ételt ne tárolj és ismételten ne melegítsd műanyag dobozban, mivel a zsírok és olajok elkezdhetik feloldani a műanyagot.
  • Az egyszer használatos műanyag dobozokban ne melegíts és ne is mosd el azokat.
  • Ha a doboz láthatóan sérült, ne használd tovább étel szállítására és tárolására sem. Az elszíneződés és a felhorzsoltnak tűnő felület egyaránt sérülést jeleznek.
  • Ne műanyag palackokban vigyél magaddal vizet, válassz fém- vagy üvegkulacsot!
Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.

Világom

Megremegett a föld is: robbanás volt az USA fölött

Egy meteor robbant fel szombat délután az Egyesült Államok északkeleti része felett. A NASA szerint a tűzgömb Massachusetts északkeleti és New Hampshire délkeleti térsége fölött jelent meg, majd 64 kilométeres magasságban felrobbant.

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.