Utálod kidobni az ételt? Így tárold, hogy sokáig friss maradjon

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az élelmiszer-pazarlás soha nem látott méreteket ölt, pedig sok esetben egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne, hogy az étel a kukában végezze.

Te tudod, hogy meddig maradhat szobahőmérsékleten az étel? És azt, hogy hány foknak kell lennie a hűtőben? Nem vagy vele egyedül! Az élelmiszerek eltarthatóságával és tárolásával kapcsolatban még mindig sok a kérdés a fejekben, ezért kisokosunkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Enni vagy nem enni?

Az eltarthatóság szempontjából általános érvényű szabály, hogy az olyan nem romlandó élelmiszerek, mint a gabonafélék vagy a szárított és konzerves termékek, még jóval a címkén feltüntetett dátumon túl is felhasználhatók lehetnek, a hús- és tejtermékek, illetve a tojás viszont már más lapra tartozik, ezek nyilvánvalóan csak rövidebb ideig állnak el.

A tojás napjai meg vannak számlálva
Fotó: KenTannenbaum / Getty Images Hungary

Sana Mujahid, a Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi szervezet élelmiszer-biztonsági kutatási menedzsere szerint egy ételről úgy állapíthatod meg a legkönnyebben, hogy ehető-e még, ha az érzékeidre hagyatkozol. Ha megváltozott a színe, textúrája, kellemetlen a szaga vagy rossz az íze, ne kockáztass, és inkább dobd ki! Amennyiben romlásnak indult, máris egyértelműbb a helyzet, hiszen a baktériumok és penészgombák elszaporodásának jól látható jelei vannak.

Fogyasztható és minőségét megőrzi: mi a különbség?

Az Élelmiszerlánc szerint a „fogyasztható” kifejezést a gyorsan romló élelmiszereknél (pl. húsáruk, tejtermékek, tojás stb.) – kell alkalmazni. Ez szerepel valamennyi olyan terméken, melynek fogyasztása a megadott dátum után már nem biztonságos. A „minőségét megőrzi” ezzel szemben azt jelenti, hogy az adott élelmiszer (jellemzően konzervek, kekszek és fűszerek) a jelzett dátumot követően veszíthet minőségéből, élvezeti értékéből. A szavatosság kifejezést az élelmiszerek esetében nem szerencsés használni, mivel ez a jogi alapokon nyugvó felelősségvállalásra vonatkozik, amelyet a gyártó vállal a termék hibáinak elhárítása, enyhítése érdekében.

Mire figyeljek a tárolásnál?

Bár az ételmérgezések nem a természetes bomlási folyamatokból, hanem a szennyeződésekből származnak, tudni kell, hogy a baktériumok melegebb körülmények között kezdenek elszaporodni. Ezért is fontos, hogy a romlandó élelmiszereket mindig megfelelő hőmérsékleten, a hűtőben tárold. Az ajánlások ezt rendszerint 4 Celsius-fokban határozzák meg.

A másik aranyszabály, hogy az ételek legfeljebb 2 órán át maradjanak szobahőmérsékleten (ha nagyon meleg van, akkor csak 1 órán át), ezután ugyanis már beindulnak a romlási folyamatok. Érdemes arra is figyelni, hogy az élelmiszerekkel érintkező felületek mindig tiszták legyenek, mert különben keresztfertőzés alakulhat ki, ami különösen érvényes a húsokra.

„A legfontosabb dolog, amit a fogyasztóknak érdemes megtenniük, az a megfelelő élelmiszer-kezelési és -tárolási gyakorlat követése, ami megakadályozhatja a szükségtelen romlást és biztosíthatja az élelmiszer-biztonságot” – mondta Mujahid.

Mi meddig áll el a hűtőben?

Megfelelő hűtés és tárolás mellett az egyes élelmiszereknél nagyjából a következő eltarthatósági időkkel számolhatsz:

  • pizza: 3-4 nap
  • tengeri herkentyűk: 3-4 nap
  • rizs- és tésztaételek (hús nélkül): 3-5 nap
  • sült húsok (pl. steak): 3-4 nap
  • levesek és pörköltek: 3-4 nap
  • sült zöldségek: 3-4 nap
  • tojás-, csirke-, tonhal- és makrélasaláta: 3-5 nap

Ki lehet tolni valahogy az eltarthatósági időt?

Itt van néhány tipp, ami segíthet megnöveli az eltarthatóságot, ezáltal csökkentve az élelmiszer-hulladék mennyiségét:

Fagyasztás:

„A fagyasztás kiváló módja annak, hogy megállítsuk a kedvezőtlen folyamatokat, és meghosszabbítsuk azoknak az élelmiszereknek az élettartamát, amelyek egyébként megromlanának vagy a kukába kerülnének” – jegyezte meg Tyler Lark, a Gibbs Land Use and Environment Lab élelmiszer-hulladékokkal foglalkozó kutatója. Mivel a baktériumok és más kórokozók a mélyhűtőben lévő alacsony hőmérsékleten nem tudnak szaporodni, a fagyasztott élelmiszerek nem romlanak meg, ami a tejre, a kenyérre, a sajtra és a nyers tojásra is igaz (az utóbbit először érdemes feltörni és enyhén felverni, majd utána lefagyasztani).

Fagyasztással könnyen megnövelhető az eltarthatósági idő
Fotó: aluxum / Getty Images Hungary

Szárítás:

A gyümölcs az egyik leggyakrabban kidobott élelmiszer, pedig a foltos almák, túlérett banánok és a kiszáradt narancsok szárítással könnyedén tartósíthatók, így később is felhasználhatók.

Házi praktikák:

Az interneten tucatnyi házi praktikát lehet találni arról, hogy miként őrizhető meg a különféle élelmiszerek frissessége: a brokkolit például nedves papírtörlőbe kell csomagolni, a zellert műanyag helyett alufóliában tartani, a spárgát pedig egy kevés vízzel feltöltött pohárba állítani.

A hűtő rendszerezése:

Kutatások kimutatták, hogy azokról az élelmiszerekről, amelyek nincsenek szem előtt, sokan hajlamosak megfeledkezni. Éppen ezért mindent, ami romlandó, a felső polcok első részében érdemes tartani. Hogy a hűtőben mit és hogyan kell tárolni, arról itt írtunk részletesebben.

Komposztálás:

A komposztálás remek megoldás a lejárt élelmiszereket hasznosítására, anélkül hogy hulladékot termelnél.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.