Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Manapság szinte mindenhol azt halljuk, mennyire fontos, hogy egészségesen és kiegyensúlyozottan táplálkozzunk, hiszen ezzel számos – akár súlyos – betegséget is meg tudunk előzni. Szerencsére egyre elterjedtebb az, hogy odafigyelünk arra, mit eszünk, ám még így is érhetnek meglepetések egy-egy orvosi látogatás alkalmával. Mutatjuk, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek hátráltathatják a koleszterinszint csökkenését, és mit tegyél, hogy ezt elkerüld.
Az egészséges táplálkozás kapcsán szinte minden alkalommal hangsúlyozzuk, hogy mennyire fontos a szív- és érrendszerünk védelme érdekében odafigyelni a rossz zsírok, a koleszterin bevitelének mérséklésére és a jó zsírok előtérbe helyezésére. De tudjuk, hogy pontosan mi is az a koleszterin, vagy hogy melyik a jó és melyik a rossz zsír?
Vérzsírok
Vérünkben különböző zsírok, lipidek találhatók. A lipidek valamennyi szövetünkben, szervünkben jelen vannak, főbb képviselőik a koleszterin, a trigliceridek és a foszfolipidek.
A koleszterin szervezetünk számára nélkülözhetetlen, ugyanis egyrészt a sejthártyáink alkotója – a sejtek rugalmasságát biztosítja –, másrészt fontos előanyaga bizonyos anyagoknak, például a D-vitaminnak, az epesavaknak és számos hormonnak is. A szervezetünkben található koleszterin két forrásból származik, egy része a táplálékkal kívülről jut be, másik részét a szervezet maga állítja elő.
A trigliceridek testünk fő energiaforrásai. A legtöbb triglicerid a zsírszövetekben raktározódik, egy részük pedig a vérben kering. Étkezések után a trigliceridek felszívódnak a bélen keresztül és a véráramba jutnak, ahonnan a zsírszövetek veszik fel és raktározzák őket. Amikor energiára van szüksége a sejteknek, a zsírszövetből a trigliceridek felszabadulnak, és ismét belépnek a véráramba.
A foszfolipidek jelenléte a szervezetben elengedhetetlen az egészséges sejtműködéshez, ugyanis a sejthártya építőelemei, amelyek kettős réteget alkotva burkolják be sejtjeinket.
Lipoproteinek
Mivel a zsírok vízoldhatatlanok, ezért a vérben történő szállításukhoz szállítófehérjékre van szükség. A fehérje hozzákapcsolódik a vérzsírhoz, és úgynevezett lipoproteint hoz létre. Ezeket a lipoproteineket az alapján tudjuk csoportosítani, hogy zsírból vagy fehérjéből tartalmaznak-e többet.
LDL-koleszterin: az LDL-koleszterin olyan lipoprotein (azaz összekapcsolódott fehérje-zsír molekula), amely nagyrészt zsírból és csak igen kevés fehérjéből áll, ezért hívjuk az LDL-koleszterint rossz zsírnak. Ennek bevitelét szükséges korlátozni, illetve csökkenteni. A rossz koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát és szűkítik az erek átmérőjét is.
HDL-koleszterin: az úgynevezett jó koleszterin, ugyanis az összekapcsolódott molekula legnagyobb hányada fehérje, és csak igen kevés benne a zsír. Ez a lipoprotein a sejtekből felveszi a felesleges koleszterint, majd elszállítja a vérkeringésen át a májba, ezáltal csökkenti a testünkben keringő zsírok mennyiségét. A megfelelő, egészséges táplálkozásban a HDL mennyiségének növelésére kell törekednünk.
Koleszterin- és trigliceridszintet növelő élelmiszerek, amelyekre talán nem is gondolnánk:
Tojás
A tojás közismert magas koleszterintartalmáról. Amennyiben hetente több alkalommal fogyasztasz önálló tojásételt, sőt az ételek készítésénél is előszeretettel használod a tojást, bizony érdemes átgondolnod azt, hogy ezzel nagyobb mennyiségű koleszterint viszel be a szervezetedbe.
Mivel a tojásban rendkívül sok értékes és hasznos tápanyag van, nem kell teljes mértékben kiiktatni az étrendünkből, ugyanakkor magas koleszterinszint esetén érdemes mérsékelni a fogyasztását. Kevesen tudják, de a tojásban lévő koleszterin csakis a sárgájában van jelen, ezért a fehérjét nem szükséges korlátozni a koleszterincsökkentő étrend kialakítása során.
Állati eredetű, zsírosabb alapanyagok, hagyományos konyhatechnológiák
A magas telítettzsírsav-tartalmú élelmiszerek túlzott fogyasztása jelentősen megemelheti a koleszterinszintet. Telített zsírsavakat nagy mennyiségben az állati eredetű zsiradékok tartalmaznak. A zsírok látható és láthatatlan formában is jelen lehetnek az élelmiszerekben.
Látható minden állati eredetű zsiradék, például sertészsír, tepertő, szalonna, libazsír, vaj, a húsokon található lefejthető zsírréteg, a szárnyasok bőre. Rejtett formában a zsíros húsokban, felvágottakban, tej- és tejtermékekben található (olykor nagy mennyiségű) állati eredetű zsiradék. Ugyancsak magas koleszterinbevitelt okoz a sütemények készítéséhez felhasznált vaj, illetve a sertészsírral történő főzés is. Sok kicsi sokra megy.
Sok cukor
Túlzott, nem jó minőségű szénhidrátfogyasztás esetén a vérünkben felesleges cukor, azaz glükóz kering. Szervezetünk ennek a többletcukornak az eltüntetése, valamint a pluszenergia elraktározása céljából zsírokat, trigliceridet állít elő a glükózból, ezáltal növelve a testünkben lévő zsírok és zsírszövet mennyiségét.
Transzzsírsavak
Transzzsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek: egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során.
A transzzsírsavak azért károsak, mert növelik a vérünkben lévő rossz zsírokat (LDL), ezzel egyidejűleg pedig csökkentik a védő HDL-zsírok szintjét az ereinkben. A tartósan magas transzzsírsavbevitel elősegíti az érelmeszesedést fokozó gyulladásos fehérjék szintjének emelkedését, továbbá roncsolja a szívizomsejtek membránját, ennek következtében akár ritmuszavarokat is okozhat, valamint növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.
Fő transzzsírsavforrásaink többek között a krémmel töltött kekszek, linzerek, nápolyifélék, étbevonó és kakaós tejmasszák, egyes instant termékek (levesporok, salátaöntetek), mélyhűtött pékáruk és pizzák, ropik, pattogatott kukorica. (Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett „hidrogénezett” vagy „részlegesen hidrogénezett zsírok, olajok” elnevezés utal az adott élelmiszer transzzsírsavtartalmára).
Hogyan csökkentsd az LDL bevitelét és növeld a HDL mennyiségét?
- Táplálkozz rostokban gazdagon: fogyassz többször nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, magvakat, zabpelyhet.
- Köretként fogyassz bulgurt, quinoát, kölest, barna rizst, teljes kiőrlésű tésztákat zöldségekkel keverve.
- Csökkentsd a tojásfogyasztásod, önálló ételként heti egyszer edd, igyekezz inkább tojásfehérjével sütni-főzni.
- Hetente többször tarts húsmentes napot.
- Naponta, kétnaponta egyél meg egy marék diót: ezek az apróságok segítenek csökkenteni az LDL-t, emellett szuper egészségesek is, fontos vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.
- Fogyassz lenmagot, olívabogyót, tökmagolajat!
- Heti kétszer egyél tengeri halakat (tonhal, lazac, makréla), készítsd kevés zsiradék hozzáadásával.
- Alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket válassz, de a legjobb, ha növényi alternatívákat fogyasztasz helyette (rizstej, zabtej).
- Csökkentsd a cukorfogyasztásod!
- Igyál zöld teát! A teában lévő tanninok gátolják a zsírok táplálékkal való felszívódását, ezáltal a zöld tea hozzájárul a koleszterinszint növekedésének megfékezéséhez.
- Kerüld a feldolgozott, készételeket, inkább állítsd elő te magad, így pontosan tudod majd, mit teszel bele.
- Iktass be heti többször legalább félórás fizikai aktivitást, sportot (séta, túrázás, biciklizés).
