Nemrég láttam egy portrét Borics Ádámról, aki ma a magyar sport kiemelkedő tehetsége, igazi csillag, népmesébe illő történettel. A legkeményebb küzdősportban jutott már most is magasra, és ígéretes tehetségként tartják számon a világban. A filmben arról beszél, hogyan alakult a pályája, hogyan jutott el oda, ahol éppen most tart. Már elsőre is feltűnt valami: dacára annak, hogy küzdősportról van szó, ahol azt hihetnénk, hogy az ütés- és rúgáserő, a testi keménység számít, Ádám szinte egész idő alatt a dolog lelki oldalát emeli ki. Hogy mennyire akarta, mennyire vágyott a bunyóra és a győzelemre. Hogy hogyan ragadja meg és használja ki a lehetőségeket. Hogy egy-egy tornára fejben hogyan készül fel. Egy konkrét győzelméről is szó van, ahol szintén nem azt tartja fontosnak, hogy mennyivel jobban ütött, rúgott, mint az ellenfele, hanem hogy hogyan vette le, hogy mi a másik szándéka, hogyan elemezte menet közben ellenfele mentális állapotát, és hogyan tudta ezt okos taktikával, lelki nyugalma megőrzésével felhasználni a győzelemhez.
Ha „fejben erősségről”, mentális szívósságról gondolkodunk, akkor elég hamar eszünkbe jutnak a profi sportolók. Hiszen tudjuk, hogy az erő, a kisportolt test nem elég. A legjobbak azok, akik képesek a fizikai fáradtság dacára még többet beletenni, akik nem roppannak meg a tét súlya alatt, akik akkor is a világot kizárva fókuszálnak a feladatukra, ha tízezrek üvöltenek körülöttük a stadionban.
Éppen ezért Graham Jones, aki a kiemelkedő teljesítmények pszichológiáját kutatta, sportolókhoz, olimpikonokhoz fordult, hogy megkérdezze, számukra mit jelent a mentális szívósság. A sportolók – tornászok, futók vagy rögbijátékosok – hasonló dolgokat mondtak. Elemezve a válaszaikat, az jött ki, hogy a mentális szívósság megingathatatlan önbizalmat és hitet jelent abban, hogy elérik a céljukat, és eltökéltséget, hogy felálljanak és tovább csinálják, amikor a teljesítményük visszaesik. A fejben erős emberek hisznek abban, hogy különleges képességeik vannak, és kielégíthetetlen vágy vezeti őket a siker felé – írja Jones.
Kihívásnak fogják fel
Peter Clough, a Hull egyetem professzora már továbblép a sportolókon: azt állítja, hogy a mentális szívósság személyiségjegy, alapvető a teljesítményhez, a jó életminőséghez és a személyes fejlődéshez. Arról szól, hogy hogyan birkózik meg valaki a kihívásokkal, a stresszel és az elvárásokkal – függetlenül a külső körülményektől.
Clough 4C modelljében négy komponens kell ehhez: kihívás, kontroll, elkötelezettség és önbizalom (challenge, control, commitment, confidence; innen a 4C elnevezés). A mentálisan szívós emberek a kihívásokat lehetőségnek fogják fel, és bíznak abban, hogy kontrollálják a dolgokat, van hatalmuk életük alakulása felett.
Clough kialakított egy kérdőívet, mellyel ezt a négy összetevőt lehet felmérni. Sportoló egyetemistákkal végzett kísérletében a mentális szívósság összetevőinek megléte szorosan összefüggött a teljesítménnyel. Arra kért diákokat, hogy egy súlyzót tartsanak egyenes karral maguk előtt, és mérte az időt, hogy meddig bírják. Akik magasabb pontot kaptak a tesztben ezekre a tulajdonságokra, azok kevesebb szenvedést éltek meg a kísérlet során, nem érezték annyira a fizikai fájdalmat, és tovább bírták.
Jobban bírod a gyűrődést
A sportban a mentális szívósság előnyt jelent, ezzel tudsz ellenfeled fölé kerekedni, és ellenállóvá tesz a fizikai nehézségekkel szemben. Az életben a mentális szívósság arra jó, hogy könnyebben vedd az élet nehézségeit, a stresszt, és nagyobb elégedettséget élhess meg.
Nem meglepő módon a mentális szívósságunk a felnövekedésünkben gyökerezik. Azok a gyerekek lesznek fejben erősek, akiket a szüleik támogattak, és ezzel egy időben kihívások elé is állították őket, akiket megtanítottak az önreflexióra (saját viselkedésük, állapotuk, érzéseik vizsgálatára és felismerésére), és fejlesztették önálló problémamegoldó képességüket.
Hogyan fejleszthető?
Azért semmi sincs veszve, ha valaki nem így nőtt fel, a mentális szívóssághoz szükséges dolgok fejleszthetők. Hogyan?
- A pozitív gondolkodás egy olyan belső beszédet alakít ki, ami megerősít minket. Lehetnek ezek magunknak mondott megerősítések: készen állok erre, kontrollálom a dolgokat. Vagy olyanok, amik a stressz csökkentésében segítenek: tudtam, hogy nehéz lesz, fel vagyok rá készülve.
- A vizualizáció, azaz az események pozitív kimenetelének minél részletesebb elképzelése is sokat adhat. (Ezt Borics Ádám is mondja a filmben: egy versenyt a megérkezéstől a győzelemig elképzel előre.)
- A figyelem, a fókusztartás gyakorlása koncentrációs gyakorlatokkal – hogy ne hagyjuk magunkat megzavarni.
- A célkijelölés: érdemes mérhető, valóságos és elérhető célokat állítani magunk elé, ha pedig úgy érezzük, hogy valami túl nagy falat, ijesztő, akkor azt kisebb részcélokra bontjuk, és mindig csak az éppen előttünk lévőre koncentrálunk.
