A téli szezonban méltán népszerű itthon a korcsolyázás, hiszen a jégpályák jóval könnyebben elérhetők, mint a távoli havas sípályák. Holott alapvetően szórakoztató szabadidősportnak is tekinthető, jó, ha tudjuk, hogy kőkemény edzést is kerekíthetünk belőle.
Ha itt a tél, óriási népszerűségnek örvendenek a jégpályák. Érthető: végre egy téli sport, amellyel a rendszeres mozgás letudható akár 1-2 óra alatt, anélkül, hogy hójelentést kellene tanulmányozni, több száz kilométert utazni, és jelentős összegeket költeni ahhoz, hogy egyáltalán belevágjunk. A jégen siklás vidám hangulata nem csupán a lelkünket tölti fel, hanem izomzatunkat is keményen tudja edzeni.
Már önmagában a korcsolyázás fejleszti a koordinációs képességeket, a gyorsaságot, az ügyességet, az izomerőt. Ezt egészítik ki még a különböző ágak (hoki, műkorcsolya stb.) egyedi jellegzetességei.
Core
Egy tükörsima, csúszós felületen igyekszünk megállni egy pár milliméter vastagságú fém élen. Mi más lenne ez, mint a stabilizáló izmok edzése? Ha megpróbálunk elindulni, dinamikusan mozogni, sőt kanyarodni – amikor áttesszük a testsúlyunkat egyik lábról a másikra –, végképp meggyőződhetünk róla, hogy mekkora szerepe van törzsünk stabilizáló mélyizmainak abban, hogy állva is maradunk. Az egyenes és haránt hasizom, a külső és belső ferde hasizmok, illetve a gerincfeszítők, a négyszögletű ágyékizom, a multifidus együttesen stabilizálják a gerincünket és ezáltal a törzsünk helyzetét. Amennyiben kicsit is komolyabb sebességre szánjuk el magunkat, törzsünk folyamatosan kissé előredőlt helyzetbe kerül, és ezt szintén a core izmai tartják meg. A core elsődleges feladata helyváltoztatás, haladás közben stabilizálni a törzset, a lábak és a medence mozgásához igazítva a törzs helyzetét. Amikor elindulunk a jégen, és alsó végtagjaink izmai jelentős erővel bekapcsolnak, a core ennek megfelelően komoly kihívásokkal néz szembe.
Ezt a kihívást fokozza minden olyan elem, amely az egyes specifikus mozdulatokban megjelenik, és arra szolgál, hogy még inkább a megtartott egyensúlyi helyzet ellen dolgozzunk. Amikor a hokijátékos erős karmozdulattal lendít az ütőn, vagy a műkorcsolyázó a fecskében fél lábbal és kinyújtott karral szinte mérlegállásba helyezkedik, a stabilizálók fokozottan dolgoznak. De ha csak egyszeri közönségkorcsolyázók vagyunk valamely város téli jégpályáján, és egy figyelmetlen pillanatban megbillenünk, akkor is a core segítségével tudjuk korrigálni (már persze szerencsés esetben) a mozdulatot.
A folyamatosan tartott előredőlt helyzet – és a cipőből adódóan megemelt sarok – miatt a korcsolyázók csípőhajlító izmai könnyen merevednek, megrövidülnek, érdemes odafigyelni ezek megfelelő nyújtására. Ennek hiányában a gerincünk ágyéki szakaszán a görbület fokozódhat, számos tartásbeli, majd gerincproblémát okozva.
Azok, akik komolyabb szinten űzik valamelyik korcsolyasportot, a megfelelő erejű core-ra természetesen nem csupán a jégen tesznek szert, hiszen a szárazedzéseknek, keresztedzéseknek is hatalmas jelentősége van a jól funkcionáló izomzat létrehozásában. Ők is tartják szorgalmasan a planket, oldalplanket vagy a fekvőtámaszok különböző változatait. Tekintve, hogy a korcsolyázás önmagában igencsak dominánsan dolgozik az alsó végtagokra, a fekvőtámaszok még azért is hasznosak, mert a legtöbb jeges ágban alulreprezentált karizmokat és a vállöv izmait hatékonyan erősítik.
Alsó végtagok
Természetesen a mozgatóizmok közül a feladat oroszlánrésze a farizmokra, a combra és a vádlira hárul. Főleg a kis, közepes és nagy farizom, a combhajlítók és a négyfejű combizom izomereje hozza létre a korcsolyával történő haladást. Az egyik láb előre húzásakor a csípő és térd hajlítása valósul meg általuk, míg a hajtó lábon a vádli izmai dolgoznak, miközben a lábszár izmai a bokát stabilizálják. Minél erőteljesebb ez a mozdulatsor, minél gyorsabb a haladás, annál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az említett izomcsoportok.
Amennyiben nem csupán biztonságosan siklunk a jégen, hanem kisebb-nagyobb ugrásokkal is tarkítjuk a mozdulatainkat, még jobban fokozzuk ezeknek az izmoknak az erőkifejtését.
Ízületek
A jégpályán körbe-körbe korcsolyázgatni rendkívül ízületkímélő, mivel a teherviselő ízületeinket nem éri semmilyen impact, azaz becsapódás, ellentétben egy kocogással vagy futással. Így akár ízületi problémával küszködve is választhatjuk ezt a fajta korcsolyázást alacsony intenzitású edzésként.
Amennyiben bármilyen szintű ugrálással színesítjük a mozgást, legyen az akár egy lábbal felugrás és egy lábra landolás, vagy egy érdekes páros lábbal szökellés a jégen, az ízületeink igénybevétele jelentősen megnő – mint ahogy a sérülés veszélye is, ha a környező izomcsoportok nincsenek felkészítve megfelelő edzésekkel erre a mértékű terhelésre, és nem jó technikával próbáljuk kivitelezni az ugróelemeket.
Azonban előnyt kovácsolhatunk abból, hogy az ugrálásoknak köszönhetően csontsűrűségünk javul, és ez csontrendszerünk egészsége szempontjából nem elhanyagolható.
Amennyiben a műkorcsolya felé kacsingatunk, a megfelelő ízületi mobilitás kiemelt szerepet játszik, nem csupán a technikai kivitelezésben, de a szemet gyönyörködtető esztétikus végeredmény megteremtésében is. Ehhez nem csupán rengeteg nyújtás szükséges, de keresztedzésként az ízületi mozgásteret javító mobilizáló gyakorlatok is.
Mint ahogy az a fentiekből is kiderül, a korcsolya, amellett, hogy szórakoztató, igen hasznos edzésként is funkcionálhat. Bár tipikusan azok közé a sportok közé tartozik, amelyeket sokan autodidakta módon tanulnak meg (hasonlóan a görkorcsolyához vagy a tollaslabdához), és nem is érzik szükségét a segítségnek, azért erősen javasolt néhány alkalommal oktatást igénybe venni. Ha legalább az alaptechnikát helyesen sajátítjuk el, egyrészt számos sérülést megelőzhetünk, másrészt sokkal hatékonyabb mozdulatokkal, optimalizált energiafelhasználással csúszhatunk, így sokkal tovább bírjuk, vagy éppenséggel marad még izomerőnk bonyolultabb formák elpróbálgatásához is.
Ne feledkezzünk el a bemelegítésről: különösen a hideg időjárásban igen lényeges az izmok hőmérsékletének fokozatos emelése, mielőtt teljes gázra kapcsolunk. Valamint mint minden edzés után, korizás után is nyújtsunk, vagy SMR hengerrel végezzünk lazítást!
