Óriási üzlet a táplálékkiegészítő, de van annyi haszna, amennyi veszélye?

Jelenleg több mint ötvenezer – egyes becslések szerint inkább nyolcvanezer – különféle táplálékkiegészítő kapható a piacon. Ebbe beletartoznak a különféle multivitamin-tabletták, probiotikumok, fehérjeporok és egyéb, gyógyszernek nem minősülő készítmények. A felmérések szerint az amerikai lakosság mintegy fele fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt. Ezek gyártása és kereskedelme napjainkra negyvenmilliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát. Hiába figyelmeztetnek az orvosok ezeknek a termékeknek a veszélyeire, illetve bizonyítják a kutatások, hogy a hasznos tápanyagok legjobb forrását továbbra is az élelmiszerek jelentik, a nagyközönség inkább a hangzatos szlogeneknek hisz, mintsem a tényeknek. Az Elemental írása az utóbbiaknak járt utána.

Mindenre kapható már csodaszer

Nincs már olyan betegség vagy egészségügyi probléma, amire ne lehetne valamiféle szupertablettát beszerezni – szögezi le dr. Mark Moyad, a Michigani Egyetem alternatív gyógyászat szakértője. Míg egykoron az indián varázslók által árult kígyóolaj volt divatban, napjainkban olyan jól hangzó húzószavakkal csalogatják a vevőket, mint biohacking vagy gyógyhatású táplálék.

Moyad szerint önmagában semmi rossz nincs az étrend-kiegészítőkben, és sokszor, például egészségtelen táplálkozás vagy betegségből adódó tápanyaghiány esetén valóban hasznosak tudnak lenni – a gond az, hogy sokan teljesen félreértelmezik a valódi természetüket, és úgy gondolják, hogy napi tíz tabletta beszedésével minden bajuk megoldódik és örökké élhetnek. Ez azért elég távol áll a valóságtól.

Mindemellett gondot jelent, hogy számos táplálékkiegészítő úgy kerül piacra, hogy nincs megfelelően tesztelve sem hatékonyság, sem biztonság szempontjából. Dr. JoAnn Manson, a Bostoni Brigham és Női Kórház szakértő orvosa szerint a jelenlegi laza szabályozás és a gyakran nem megfelelő gyártási körülmények következtében rengeteg káros anyag kerülhet ezekbe a készítményekbe, amikről nincs is tudomásunk. Egy tavaly közzétett jelentés például több száz termékben talált nem engedélyezett gyógyszerészeti összetevőket, ami azt jelenti, hogy könnyen megbánhatjuk, ha anélkül kezdjük bekapkodni ezeket a szereket, hogy konzultálnánk az orvosunkkal.

Túladagolva a hasznos is ártalmas

Első ízben a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutatási Központ munkatársai figyelték meg az 1980-as évek közepén, hogy a különböző antioxidánsok és vitaminok mennyire hatásosak lehetnek a daganatos betegségek ellen. Különösen a béta-karotin és az A-vitamin pozitív hatásaira figyeltek fel: előbbi antioxidáns tulajdonságai révén, utóbbi pedig a rákos sejtek burjánzását gátló hatása miatt került a szakemberek látóterébe. Az első kísérlet azonban, amelybe a kutatók 18 ezer, a tüdőrák erős kockázatával diagnosztizált férfi és női résztvevőt vontak be, katasztrofálisan sikerült, olyannyira, hogy a projektet le is állították.

A két anyag ugyanis nemhogy gátolta volna a rák kialakulását, hanem fokozta az esélyét. A betegek körében ezer emberből egy esetében daganat fejlődött ki a „terápia” hatására. Mint kiderült, ha egy adott antioxidánsból a kelleténél jóval nagyobb mennyiséget kapunk, azt szervezetünk prooxidánssá alakítja, vagyis megsokszorozódnak testünkben a káros anyagok. Egy későbbi kísérlet, amelyben E-vitamint és szelént kaptak a páciensek, hasonló eredményekkel járt, és szintén idő előtt bedőlt.

A tanulság természetesen nem az, hogy az étrend-kiegészítők rákot okoznak, hanem az, hogy sohasem szabad nyakra-főre szednünk a különböző – egyébiránt hasznos – tápanyagokat. Ha nem figyelünk a helyes adagolásra, ha tömjük magunkba a vitaminokkal, antioxidánsokkal és egyéb vegyületekkel teli tablettákat, többet ártunk, mint használunk. Az A-vitamin például túladagolva csontfájdalmakat, fejfájást, bőrproblémákat és duzzanatokat okozhat a felnőtteknél, terhes nők esetében pedig akár a magzat egészségét is károsíthatja.

Természetesen akkor még nincs gond, ha valaki egyféle A-vitamint szed rendszeresen – nyugtat meg dr. Zhaoping Li, a Kaliforniai Egyetem orvosi központjának professzora. – Probléma akkor van, amikor valaki párhuzamosan fogyaszt több különböző szert, amelyek mindegyikének hatóanyagai között megtalálható a vitamin. Ekkor már olyan mennyiségű A-vitamin jut a szervezetbe, ami jócskán tönkreteheti az egészséget. Hasonlóan károsak lehetnek a nagy mennyiségben fogyasztott, zsírban oldódó vitaminok is, amelyek felhalmozódnak a szervezetben, így mérgezik a májat. Ezek a vitaminok a megfelelő adagolás ismerete nélkül gyakran gyulladásos tüneteket, puffadást és hányingert is okozhatnak.

Jobb természetes úton beszerezni a tápanyagokat

Bár az egyes étrend-kiegészítők természetesen eltérnek egymástól, szinte mindegyik termék hordoz valamennyi potenciális veszélyt magában – véli a szakember. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó kapszulák esetében a zsírsavak gyakran elveszítik jótékony hatásaikat, mire feldolgozott formában a polcokra kerülnek – teszi hozzá mindehhez dr. Chandan Sen, az Indianai Orvosi Egyetem kutatója. A halolajak pedig – amelyek szintén omega-3-mal vannak telítve –, ha nincsenek megfelelően tárolva, oxidálódhatnak és avassá válhatnak. Gyakori probléma továbbá a növényi alapú táplálékkiegészítők esetében a nehézfémekkel való fertőzöttség.

A kutatások azt is időről időre bizonyítják, hogy a különböző ennivalókban természetes módon megtalálható tápanyagok nem fejtik ki ugyanazt a pozitív hatást, ha étrend-kiegészítők formájában fogyasztjuk őket. Az orvosok óva intenek mindenkit a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásától, a táplálékkiegészítők pedig határozottan kimerítik ezt a kategóriát, hiszen rengeteg különféle mesterséges anyaggal és vegyszerrel kezelik őket, mire iparilag létrehoznak egy tablettát vagy szirupot. Így hiába reklámozzák az azokban található természetes hatóanyagokat, ha közben tele vannak káros adalékanyaggal.

Vegyük példának a kurkumint, ami jelenleg óriási népszerűségnek örvend a rákgyógyítás területén. A kurkumagyökérből származó hatóanyag gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságairól ismert, ezeket a hatásokat azonban csak akkor fejti ki igazán, ha a növényt megfőzzük vagy fűszerként használjuk. Kapszulába sűrítve, más hatóanyagokkal vegyítve korántsem képes ugyanerre az eredményre, sőt egyes esetekben akár ártalmasnak is bizonyulhat. Hasonló a helyzet a bogyós gyümölcsökben fellelhető antocianidokkal, amelyeket sokan szintén rákellenes hatásuk miatt fogyasztanak.

Olcsóbb, ha kimaradnak a vizsgálatok

Az indianai kutató, aki számos étrend-kiegészítőt gyártó céggel került már kapcsolatba, úgy véli, ezek a vállalatok sokkal többet költenek reklámra, mint klinikai tesztelésre. Gyakran előfordul, hogy elégtelen adatok birtokában – például pusztán állati sejteken végzett kísérletek nyomán – állapítják meg egy adott termék vélt pozitív egészségügyi hatásait, és aztán eladják a gyanútlan vevőközönségnek. Ennek a tendenciának a megállításához a jelenleginél jóval komolyabb szabályozásra lenne szükség.

A gyártók ugyanis gátlástalanul kihasználják a jogi kiskapukat. A jelenleg hatályos törvények alapján ugyanis a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket” élelmiszerként forgalmazzák, így nem kötelesek átmenni azokon a szigorú vizsgálatokon, amelyeken a gyógyszereknek kell. Ezek a tesztek rengeteg pénzbe kerülnek, így a cégek sokat spórolnak, ha kihagyják őket.

Az élelmiszer-biztonsági hivatal természetesen visszahívhatja a boltok polcairól az adott terméket, ha bebizonyosodik az egészségkárosító hatása, de ez már csak azután történik, hogy ténylegesen kárt okozott. Az ellenérvek szerint viszont, ha a hivatal kötelezné a drága vizsgálatok elvégzésére a gyártókat, azzal minden étrend-kiegészítő nagyon megdrágulna, és így sokan, akiknek valóban szükségük van rájuk, nem engedhetnék meg maguknak őket.

Tápanyaghiány esetén valóban hasznosak

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a táplálékkiegészítők önmagukban hasznosak tudnak lenni, és számos betegség tüneteit képesek enyhíteni, különösen abban az esetben, ha betegség folytán vagy más okból nem jutunk hozzá valamely tápanyaghoz. A vegán étrendet követők számára például fontos, hogy elegendő B-12 vitaminhoz jussanak anélkül, hogy állati eredetű termékekből kelljen beszerezniük.

Csodát azonban egyetlen étrend-kiegészítő sem művel. Ha azt várod, hogy ezek a készítmények sikeresen kigyógyítanak a betegségekből, csalódni fogsz. Ha szeretnéd hosszú távon megőrizni az egészségedet, sokkal többre mész, ha figyelsz rá, mit eszel, mintsem ha teletömöd magad táplálékkiegészítőkkel. Fogyassz minimum napi öt alkalommal zöldséget-gyümölcsöt, válaszd a teljes kiőrlésű gabonákat, egyél rendszeresen halat (vegetáriánus vagy vegán étrend esetén olajos magvakat és mogyoróféléket), illetve kerüld a feldolgozott élelmiszereket. Emellett pedig gondoskodj róla, hogy mindig kialudd magad, és sportolj rendszeresen.