Miért néznek a férfiak focit?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az empátiájuk a felelős mindenért. Komolyan. Legalábbis a biológusok ezt mondják.

Idegesíti, hogy sok focit néz a pasija? Folyton nyúzzák odahaza, hogy a sportot csak bámulja, ahelyett, hogy csinálná? Pedig úgy tűnik, sportközvetítést nézni nemcsak szórakozásnak jó: ez a tökéletes bizonyíték arra, hogy egy férfinak vannak empatikus érzései. Nem vicc. Tényleg. 

Mitchell Moffit és Gregory Brown biológusok ASAP science néven remek csatornát visznek a YouTube-on, ahová rendszeresen töltenek fel rövid, de látványos videókat hétköznapi jelenségek biológiai hátteréről. Például arról, miért vagyunk annyira oda a sportközvetítésekért.

Sportközvetítés és a hormonok

Az edzéstől a szerelemig minden emberi tevékenységet hormonális változások kísérnek, és nincs ez máshogy akkor sem, ha éppen sportműsort bámulunk a tévében. Kísérletekkel igazolták, hogy miközben éppen drukkolunk kedvenc csapatunknak, a tesztoszteronszint megemelkedik a vérünkben. Tudja, ez az a hormon, ami a dominancia, a versengés hátterében áll, de ezeken túl még számos dologra, például a tudatosságra és a fokozott agyműködésre is hat. Amikor pedig nyerünk (mi a tévé előtt, a csapat a meccsen) a tesztoszteronszint az egekbe szökik. De nemcsak ez nő ám meg a vérünkben, hanem a dopaminszint is emelkedik, épp, ahogy a pornófilmek alatt. (A pornó és a sportközvetítés egyébként nemcsak ebben hasonlít egymásra.) A dopamin az a hormon, ami az újdonságok, a stimuláció felé hajt minket, örömet okoz, és felszabadulása hozzákapcsolódik az éppen végzett tevékenységünkhöz. Ha tehát klassz volt a meccs, vágyunk a következőre is. Meg még egyre. Aki tapasztalta már, mennyire felesleges romantikus programot szervezni a Bajnokok Ligája alatt, az tudja, miről beszélek.

A sport és az empátia

Az agykutatások eredménye szerint amikor sporteseményt nézünk, az agyukban aktiválódnak az úgynevezett tükörneuronok. Ezek az idegsejtek képesek arra, hogy tüzeljenek, amikor egy cselekvést éppen végrehajtunk, és akkor is, ha csak megfigyelünk. A tükörneuronok tehát ugyanúgy aktívak, amikor ön rúgja a labdát és akkor is, amikor a fotelben ülve izgul. (Milyen kár, hogy ugyanezt nem tudják az izmaink.) Ezeknek a neuronoknak köszönhetjük, hogy passzívan szemlélődve is képesek vagyunk átérezni a másik érzéseit, átélni az élményeit, azaz ezek felelősek az empátiáért. Az a férfi tehát, aki vadul végigszurkol egy meccset, aki együtt örül vagy szenved a csapatával, valójában csak az empatikus készségét bizonyítja. Úgy tűnik, meccset nézni igazából cuki. 

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?