Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A brit gyerekek egytizede nem tud biciklizni, és a családok egyharmada teljesen „bicajmentes övezet".
Biciklizni jó. A gyerekekkel együtt biciklizni még jobb. Nem kell hozzá más, mint egy bicikli, némi védőfelszerelés, többé-kevésbé biztonságos terep... no és mindenekelőtt sok idő és türelem, mire a legkisebb családtag is ráérez a két keréken egyensúlyozás fortélyaira.
Úgy tűnik, hogy mostanában éppen ez utóbbiból van a túlhajszolt szülőknek mind kevesebb, emiatt aztán a bicajok száma egyre csak fogyatkozik.
Egy népszerű gabonapehely gyártója felmérést készített a kerékpározási szokásokról az Egyesült Királyságban. Több mint kétezer résztvevő (szülők és 16 év alatti gyerekek) megkérdezése alapján az derült ki, hogy a gyerekek egytizede nem tud biciklizni, és a brit családok egyharmada teljesen „bicajmentes övezet". Ez utóbbi vonatkozásban Liverpoolban a legrosszabb a helyzet, ahol a családok 48 százalékánál egyetlen kerékpár sincs a háznál. A szülők csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy soha nem pattan nyeregbe, és csaknem ugyanennyien vannak, akik úgy gondolják, hogy a kerékpározás manapság már messze nem olyan fontos sem képességként, sem szabadidős elfoglaltságként, sem pedig helyváltoztatási módként, mint amilyen az ő gyerekkorukban volt. Ennek megfelelően Londonban minden ötödik szülő már azt is felesleges vesződségnek minősíti, hogy megtanítsa gyerekeit biciklizni.
Sokan úgy gondolják, hogy csak az otthon falai között van a gyerek biztonságban, hiszen a szülők nagyjából fele a biztonságos kerékpárutak hiányát hozta fel érvként a kerékpározás ellen. Csaknem ugyanennyien vélik úgy, hogy lakóhelyük környéke valamilyen szempontból alkalmatlan arra, hogy a gyereket nyugodt szívvel biciklizni engedjék, sőt többségük semmilyen szabadtéri elfoglaltságot nem engedélyez a gyereknek szülői felügyelet nélkül. És itt jön be a képbe harmadik fontos tényezőként az idő, illetve egészen pontosan annak hiánya, a szülők jelentős része ugyanis erre hivatkozva egyáltalán nem kapható családi programra, így egy kis közös kerekezésre sem a gyerekkel. A családi tekeréshez a szülők jelentős hányadának előbb magának is meg kellene tanulnia kerékpározni. A bicikli-analfabéták aránya a skóciai nagyvárosban, Glasgow-ban a legnagyobb, ahol a felnőttek 14 százaléka nem tud biciklizni (ez az országos átlag több mint kétszerese).
Ha pedig már úgyis otthon kell ülnie annak a szegény gyereknek, akkor mi mást is csinálhatna, mint a tévét bámulja és számítógépes játékokat játszik - legalábbis a megkérdezettek 74 százaléka szerint, akik szerint manapság az elektronikus kütyük vették át a BMX-kerékpárok helyét a gyerektársadalom státuszszimbólumai között. Amivel az a legnagyobb baj, hogy ezzel együtt a szabadtéri elfoglaltságot is kiszorította a gyerekek mindennapjaiból a négy fal között tespedés.
A gabonapelyhet gyártó cég konkrét lépéseket is szándékozik tenni a helyzet javítására. Mivel a megkérdezettek 52 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kerékpárosbarát úthálózat bővülése esetén nagyobb erőfeszítéseket tenne családi kerekezés megszervezésére, a gyártó cég létrehozott egy honlapot, ahol több száz biztonságos útvonal közül válogathatnak a biciklizni vágyók. Emellett javasolják, hogy a kerékpárok kerüljenek be a fogyasztási adó nélkül megvásárolható termékek közé, hiszen minden ötödik brit szülő válaszolta azt, hogy elgondolkodna a vásárláson, ha a mostaninál kedvezőbb áron tehetné azt meg.
És hogy még vonzóbbá tegyék a gyerekek számára a biciklizést, egyik termékük arcának éppen a többszörös világ- és olimpiai bajnok kerékpárost, Chris Hoy-t nyerték meg.
