Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Volt ebből már éppen elég baja. Indítottak pert ellene, amiért az antidepresszánsokról azt állította, hogy az öngyilkossági hajlamot erősítik. Vádolták már azzal is, hogy a scientológia szekértolója. És? Én bírom, ha valaki nem szajkózza mindig ugyanazt, amit a többiek. Ettől persze még nem biztos, hogy igaza van. Viszont szórakoztató. Nem vagyok pszichiáter, nem tudom eldönteni, hogy melyik volt előbb: a lelki betegség vagy a lelki betegség ellen való szerek gyártásával extra profitot termelő gyógyszeripar. Egy biztos, az utóbbinak erős érdeke az előbbi szaporítása. Ebben tehát Szendinek biztosan igaza van.
Mert ő, ha cikket, blogot, website-ot, könyvet ír, rendszerint a gyógyszeripar disznóságai ellen hadakozik. Nekimegy a napozószereknek éppúgy, mint a koleszterincsökkentőknek. A hiperaktív gyerekekről ugyanúgy megvan a saját elmélete, mint a pánik mibenlétéről.
Azt állítja, hogy a pszichiáterek a szociális és magánéleti válságok szorongásos tüneteit gyömöszölik bele a pánik kategóriába. Ha például a munkanélküliség rémével küzdő ember időszakosan rátörő szorongásos tünetekkel (mint mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, kapkodó légzés, szédülés, zsibbadások) jelentkezik a pszichiátrián, akkor garantáltan antidepresszánst és nyugtatókat írnak fel neki, pedig ettől biztosan nem fog megoldódni szorongása. A lelki okok miatt vagy az élet nehézségei folytán kialakuló szorongásos állapotokat nem lehet vegyületekkel kezelni. Szendi szerint a pszichiátria előszeretettel állítja be a szorongásos rohamokat betegségnek, holott ez nem betegség, bár a szorongásos tünetek tudnak igen kellemetlenek lenni. Jó, de akkor mi a pánik, és mit kell vele csinálni?
Erről írt könyvet Szendi Gábor, amely a Jaffa Kiadó gondozásában az idei könyvfesztiválra jelent meg. A könyv igyekszik lerombolni azt a hamis mítoszt, amelyet a pánik körül a biológiai pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. Szendi azt mondja, hogy a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség. Szól a spontán pánikról, a pánikiparról, a pánik elleni gyógyszerekről, a szerotoninmítoszról. Többek között. Sok mindent állít, amelyek vagy igazak, vagy nem. A megoldásra tett javaslatai azonban biztosan igazak. Mit tegyen a pániktól szenvedő ember? Menjen közel a félelmeihez, és rögtön jobban lesz. Ha idáig eljutott, jöhet a sport, a helyes légzés, és a relaxáció. És ha ettől se gyógyult meg, marad a pszichoterápia. A gyógyszereket azonban biztosan felejtse el – mondja Szendi Gábor.
Szendi Gábor: Pánik – tények és tévhitek
Jaffa Kiadó, 2009
Ár: 2490 Ft
Még több olvasnivaló:
A szószátyár francia nő szerelme
Kortalan könyvek sorozat: Az örökség
Twilight
