Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hordozókendő, kenguru, sling, háti hordozó, csővázas, kerekes, és persze a babakocsi - már megint akkora és olyan sokszínű a kínálat - még pedig a járni nem vagy alig tudó gyermek magunkkal hurcibálása terén -, hogy a kezdő szülő teljesen megzavarodik.
Hordozókendő, kenguru, sling, háti hordozó, csővázas, kerekes, és persze a babakocsi - már megint akkora és olyan sokszínű a kínálat - még pedig a járni nem vagy alig tudó gyermek magunkkal hurcibálása terén -, hogy a kezdő szülő teljesen megzavarodik. A kezdő szülő pedig én vagyok.
Van babakocsink. Nagyon hasznos, főleg a napi telepi tologatáshoz, meg korlátozott mértékben a budapesti közlekedéshez is. De durvább terepet nem bír, már a kátyúk is néha nagyokat löknek rajta, nemhogy egy földes, esetleg erdei út.
Van egy hordozókendőnk. Míg Lea picike volt, szeretett benne lenni, itthon használtam a legtöbbet, altatáshoz, mosogatáshoz, vagy akár csak üldögéléshez. Két hónaposan nyugtalanabb korszaka volt, kisírta magát a babakocsiból, így akkor sétáltattam is benne. Azonban az ilyen kicsi babák nagyon gyorsan változnak: egy hónap múlva már unalmasnak találta a kendőt, nem tetszett neki, hogy se nem lát ki, se nem tud jól kalimpálni benne, én meg még kicsinek tartottam ahhoz, hogy kifele tegyem bele. Ezért visszatértünk a babakocsizáshoz, néha a BKV-n kendőztünk, de nem voltak jó tapasztalataim, többször nekem kellett megkérnem valakit, hogy átadja a helyét, azt meg nem szeretem.
Egy hete elkezdtem kifelé fordítani Leát, ami tetszett is neki nagyon. Bár bizonytalan vagyok, egészséges-e ez a hátának, mint ahogy arra sem találtam semmi útmutatást, hogy mikortól hajthatom fekvő helyzetből feljebb a kocsit, mert mr abban se nagyon alszik a gyermek. Kirándulni is mentünk a kendővel, na az azért embertpróbáló volt a hétkilós csemetével, pedig a Szépjuhászné nem egy nagy túra.
Marad a háti hordozó. Még nincs, de vajon kell-e? Van belőle hátizsákkal egybeépített, kereken tolható, csővázas, derékpántos, mellkaspántos. És persze jó drága - de ha például megkönnyítené a kirándulást, és egyéb nehz terepen való közlekedést, akkor persze megéri, hiszen évekig, több gyerekre használható. A legtöbbre azt írják, féléves kortól. Ez ülni tudó gyereket jelent? És vajon akkor 19 hetesen még szigorúan tilos? Mely funkciói a valóban hasznosak? Emlékeimben anny dereng, hogy a másfél éves húgom egy kék vászon csővázas darabban nyomta le az Alacsony-Tátrát az apám hátán. De hogy kényelmes volt-e nekik, azt persze nem tudom.
Ne habozzatok, írjátok meg, hogy a hordozás mely formáit részesítitek előnyben, milyen alkalomhoz milyen eszközt választotok!
