öngondoskodás 2 - Dívány

A téli időszak nem a legkönnyebben elviselhető része az évnek. Alig van napfény, hamar sötétedik és dermesztően hideg van, mentális egészségünk romokban. Testünk sem hagyja figyelmen kívül az időjárás változásait, hatására lelassul, fáradékonyabbá válik. Érdemes tehát egy kis pluszkényeztetéssel elviselhetőbbé tenni ezt a pár hónapot saját magunk számára.

Modern társadalmunk egyre inkább távolodik a misztikumtól, a vallástól a szekuláris felé közelít. Igaz ez az okkult tarot-kártyára is. Nem a jövendőmondás már a legfőbb célja, hanem az öngondoskodás gyakorlása.

Régebbi kutatások kimutatták, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (röviden LMBT) emberek speciális egészségügyi kockázatokkal szembesülnek életük során: körükben magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések, a függőségek, a szorongás vagy éppen a depresszió veszélyének való kitettség. A lista sajnos folytatódni látszik: egy nemrég megjelenő kutatás újabb nehézséget tárt fel, amely érintheti a közösség tagjait.

Szokásokból összegyúrt lények vagyunk. Amikor minden a tervek szerint halad, úgy érezzük, mi irányítjuk a sorsunkat. A nem várt fordulatok azonban nagy fokú stresszt és szorongást okoznak. Ezekből az elmúlt időszakban bőven kijutott. Még fel sem ocsúdtunk a koronavírus-járvány első három hullámából, máris jöttek a nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb bel- és külpolitikai események, miközben erdőtüzekkel, hurrikánokkal és hőséggel itt van a küszöbön a klímakatasztrófa, a mesterséges intelligencia pedig napról napra ugrásszerűen fejlődik. Mit lehet kezdeni ennyi bizonytalansággal?

Az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek már a járványt megelőzően is komoly közegészségügyi problémát jelentettek a legtöbb országban, ám a koronavírus megjelenése tovább rontott a helyzeten. Kutatások szerint mind a súlygyarapodás, mind a rendszertelen étkezés előfordulási gyakorisága megugrott a pandémia kirobbanása óta. Szóval ha rád is felszaladt jó pár kiló, tudd, hogy nem vagy egyedül. De mit lehet tenni? Hogyan érdemes elkezdeni változtatni, hogy biztosan sikerrel járj?

A szélsőséges hangulati ingadozással, az elhagyatástól való masszív félelemmel és érzelmi labilitással jellemezhető borderline állapot (borderline personality disorder, röviden BPD) a leggyakoribb személyiségzavar. Becslések szerint a népesség 2-3 százalékát érinti, de sokan vannak olyanok, akik nem jutnak el szakemberhez, és nem kapnak diagnózist. A kategorizálásnál persze sokkal fontosabb azzal a szenvedéssel kezdeni valamit, amelyet nemcsak a BPD-vel érintett személy, hanem a környezete is átél. Hogyan kerüljük el, hogy mi is tönkremenjünk a gyerekünk, a szerelmünk, a barátunk vagy a munkatársunk impulzív, agresszív, kaotikus viselkedésétől?

Hatalmi harcok, szorongás és depresszió, túlterheltség – csak egypár azok közül a tényezők közül, amik hatással vannak a munkahelyi kapcsolatainkra.

Populáris pszichológiai cikkek kedvelt témája az öngondoskodás. Nap mint nap olvashatunk arról, hogy teremtsünk énidőt, legyünk jók magunkhoz, figyeljünk oda a testi, kognitív, érzelmi és társas szükségleteinkre. Pihenjünk, sportoljunk, vegyünk forró fürdőt, jutalmazzuk, kényeztessük magunkat. Bár mindez rendkívül fontos, de korántsem elégséges feltétele a lelki egészségünk növelésének, megőrzésének. Gyakran ugyanis olyan problémáktól szenvedünk, amelyek egészen más típusú beavatkozásokat igényelnek.

Az elmúlt időszak kihívásai – a bezártság, a bizonytalanság, a tehetetlenség – nyilvánvalóvá tették, hogy nem halogathatjuk tovább a mentális egészségünkre való odafigyelést. Csak akkor tudunk jól funkcionálni, ha vigyázunk magunkra. Ehhez viszont az kell, hogy tudatosan gyakoroljuk az önmagunkról való gondoskodást, legyen szó akár a klasszikus módszerekről, mint egy forró fürdő vagy egy izgalmas könyv, akár olyan technikákról, amelyekre magunktól talán sohasem gondolnánk.

Megkérdeztük a szerkesztőség négy pszichológus szakértőjét, hogy kiderüljön, mit tehetünk magunkért azokon a napokon, amikor mindent borúsnak látunk. Szpojler: nem pirulákban van a válasz.

Szülőként igyekszünk minél előbb megtanítani a gyerekeinknek, hogy kedvesek legyenek. A pincérekkel, taxisokkal, nagyszülőkkel, más gyerekekkel, lényegében mindenkivel, akivel találkoznak. De biztos, hogy ez a kedvesség legfontosabb formája?

Amikor kibújok a cipőmből egy fárasztó nap után. Amikor megérzem a kedvenc ételem illatát. Amikor ülök a napsütésben és nem csinálok semmit. Az élet apró örömeihez nem kell sok: néha ugyan a véletlenen múlnak, de nagy részüket te magad is előidézheted. A savoring pszichológiájából kiderül, hogyan fokozhatod a pozitív hatásukat.