Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Saját fiát tálaltatta fel alattvalójának az ókori uralkodó bosszúból, amiért az megtagadta a kapott parancsot – a kannibáltörténet itt még nem ért véget, sőt, Média bukásához és a Perzsa Birodalom születéséhez vezetett.
Elképesztő megaláztatásoknak tette ki – többek között emberi zsámolyként használta – perzsa ellenfele a legyőzött római császárt, végül szörnyű kínok között végezte ki a bukott uralkodót: az eset a római történelem egyik legkínosabb fejezetének számít.
Már a régi görögök is – szoktuk mondani, de ez általában pozitív megállapítás, hiszen az ókori kultúrák sok szempontból meglepően fejlettek voltak. Voltak azonban olyan dolgaik, szokásaik, hiedelmeik például a szexuális élet területén, amik mai szemmel egészen bizarrnak tűnnek.
Port hint a szemébe, vagyis becsap, félrevezet valakit – a ma is népszerű szólásmondás csak a 19. század végén jelent meg a magyar nyelvben, eredete azonban sokkal régebbre vezethető vissza.
A „spártai szigor” ma is fogalomnak számít, nem véletlenül: a katonaságáról nevezetes ókori görög városállamban mindent – beleértve az ifjak nevelését – egyetlen célnak, a minél ütőképesebb hadsereg meglétének vetettek alá. A fiúgyermekeket gyakran szélsőségesen kegyetlen módszerekkel készítették fel a katonaéletre, fanatizált, kíméletlen harcosokat faragtak belőlük, akik mindenkor képesek az állam megvédésére.
Régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket a kérdés, hogy a görög mítoszok félelmetes női harcosai csupán a fikció szülöttei, vagy a valóságban is léteztek. Sokáig úgy gondolták, hogy az amazonok nem léteztek, újabban azonban érdekes régészeti felfedezések másra utalnak.
VII. Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó fantasztikus szépséggel és csábító erővel megáldott asszonyként él az utókor emlékezetében, aki Julius Caesart is megbabonázta. Mit tudunk valójában a legendás uralkodónő kinézetéről?
Mindenki ismeri az ókori görög mondavilág legnagyobb hatalmú isteneit, Zeuszt, a villámok urát, Hádészt, az Alvilág fejedelmét vagy Poszeidónt, a tengerek istenét. Jóval kisebb hírnév övezi Hesztiát, a családi tűzhely védelmezőjét, a házas és családi élet istennőjét – pedig alakja az ókori Hellászban jelentős népszerűségnek örvendett, szentélyei az összes városban megtalálhatók voltak.
Az ókori Egyiptom az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550–1070) a világ egyik legjobban felfegyverzett, legjobb haderővel rendelkező hatalmává vált. A fáraó hadserege kiváló fegyvereinek és fegyverforgatói technikájának köszönhette sikerét. De honnan származtak ezek a fegyverek, és melyek voltak a legfélelmetesebbek?
Mai kattintásvadászat-paródiánk Nagy Sándor leghíresebb csatájáról szól. A gaugamélai ütközetben a perzsák harci szekereket is bevetettek – hiába.
A 24 órás napokat és a 365 napból álló éveket a Föld saját tengelye, illetve Nap körüli forgása alapján számították ki őseink. Az viszont korántsem ilyen egyértelmű, miért pont hét napból áll egy hét, és miért 30-31 napos egy hónap.
