Egy antropológiai tudományos elmélet szerint az egyik leghíresebb szoroson régen át lehetett sétálni. Volt is rajta több ezer évvel ezelőtt népvándorlás, ez magyarázza az ázsiai és a dél-amerikai indián népek közötti fizikai hasonlóságot. Ez melyik szoros lehetett?
Ha nyár, akkor fürdés: ilyenkor aki nem csobbanhat épp tóban, folyóban vagy tengerben, az álmodozva nézi a gyönyörűen kéklő vizeket legalább videókon vagy fényképeken. Pedig ez a 3,6 méter mély és 30 méter kerületű tó, amit most mutatunk, nem éppen jó „magaviseletéről” híres.
Mi a legfőbb célunk az életben? A legtöbbünknek az, hogy a lehető legboldogabbak legyünk. Hogy ez aztán kinek mit jelent, már széles körben változik. Ám ahhoz, hogy jól éljünk, meg kell találnunk hozzá a megfelelő környezetet is. Léteznek országok, ahol mintha több boldog ember élne, mint másutt. Vajon mi a titkuk?
Melyik földrészen van a világ legmagasabb, legmelegebb, leghidegebb vagy legsötétebb helye? Melyik kontinens milyen csodákat rejt? Lehet, hogy minderről még földrajzórán sem volt szó.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében kiderül, hogy miért kell a cápáknak jobban tartaniuk az emberektől, mint az embereknek a cápáktól.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget egy hatalmas, műanyag tárgyakból álló szemétkupac, ami folyamatosan sodródik az óceán áramlataival. Ékes bizonyítéka annak, milyen sok műanyaggal szennyezzük a környezetünket.
A Titanic roncsainak felkutatója most Amelia Earhart nyomába ered. Ő volt az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt, és számos repülési rekordot állított fel. Halála azonban a mai napig rejtély: a repülőgépe minden bizonnyal lezuhant az óceán fölött, de hogy mi lett a további sorsa, azt nem tudjuk. Talán most, 80 év után fog kiderülni?
Túlélni egyedül a vadonban, a nyílt tengeren vagy egyéb embert próbáló körülmények között – hihetetlen, de mégis igaz történetek.
Az internetet bejárta az a videó, amelyikben egy tengeri teknős orrából szívószálat húznak ki, az óceán pedig egymás után sodorja partra olyan bálnák tetemét, amelyek gyomrában több kiló műanyagot találtak. Egyre több esettel találkozunk, amelyek egyértelműen jelzik, hogy az óceánoknak segítségre van szükségük.
Épp csak elcsitult a kétségbeesett moraj a januárban 40 kiló műanyaggal a gyomrában, a Fülöp-szigeteknél partra mosott bálna miatt, a napokban Szicíliában bukkantak olyan tengeri emlősök tetemére, amelyek szervezetében szintén jócskán volt plasztik. Mindannyiunkat sokkolnak az ehhez hasonló, és az óceánokban szigetként összeálló szemetet bemutató hírek, de a legtöbben nem látunk kapcsolatot saját műanyagfogyasztásunk, a hazai hulladékkezelés és az élővilág ilyen szintű szennyezése között.
Hogyan keletkeznek a földrengések, a vulkánok, mi mozgatja a kontinensvándorlást?
Sci-finek hangzik, mégis igaz: az Oceanix nevű, lebegő platformokra épülő város tízezer embernek adhat otthont a jövőben.
