Balázs Ádám nevét sokkal többen ismernék, ha végigolvasnák a mozifilmek stáblistáját. Így csak Amerika és Magyarország legjobb rendezői, producerei tudják, kicsoda ő, és milyen csodálatos filmzenéket ír.
Tényleg javítja a teljesítményünket, ha zenével futunk? És ha igen, milyen zene lehet a leghatásosabb doppingszer? Utánajártunk, mit mond a szakirodalom a zene futásra gyakorolt hatásáról, de kíváncsian várjuk olvasóink véleményét is. Te zenével vagy zene nélkül szoktál futni? – így szól heti kérdésünk, mellyel kapcsolatban a Facebook-oldalunkon megosztott poszt alatt tudod elmesélni saját tapasztalataidat.
Rémlik, hogy valahol már hallottad ezeket a sorokat. Talán szavaltad is őket a gimiben. Vagy a zuhany alatt énekelted?
A pszichológiában máig problémát jelent, hogy a kutatások jelentős része nyugati, iparosodott, gazdag, demokratikus országokban élő egyetemistákat vizsgál, majd az így kapott eredményekből von le következtetéseket a bolygó egész humán lakosságára nézve. Ez a saját nézőpontot meghaladni képtelen, túláltalánosító tendencia azonban elmossa a kultúrák közti különbségeket – holott a valóságban azok a legalapvetőbb szinteken határoznak meg minket.
A hangosfilm születése óta kíséri zene a filmek cselekményét, aláhúzva, megerősítve a vásznon látható történéseket, gyakran tudat alatt kifejtve a hatását. Egy friss kutatás szerzői azt vizsgálták, mennyire befolyásolja a zenei kíséret azt, hogy mit gondolunk egy karakterről.
Míg a Törésteszt a harag könyve volt, addig a Szabadulógyakorlat elsősorban a szerelemről és a halálról szól. Szabó T. Anna 45 új novellában, felkavaró szenzualitással ír az emberben dúló gyönyörű és iszonyú erőkről, a vágyról, az eksztázisról, a nemritkán gonoszságig lemenő indulatokról. Hova lehet menekülni az elnyomás és az önelnyomás elől? Milyen kitörési pontok vannak a tehetetlenségből? Mágikus gesztusokról, boszorkányságról és a szöveg átizzításának veszélyeiről beszélgettünk az íróval, aki azt is elárulta, mi az, amiről sohasem szabad tudnia, miközben dolgozik.
Jellegzetes fényeivel és hangjaival közeledik a karácsony. Bár idén a pandémia miatt máshogyan fogunk ünnepelni, mint eddig, egyvalami biztos: amíg a boltok nyitva tartanak, addig óhatatlanul hallani fogjuk az örökzöld karácsonyi zenéket, amikor elmegyünk ételt, italt, ajándékot vásárolni. Miért ennyire idegesítő a Feliz Navidad, a Last Christmas vagy a műfaj überelhetetlen magaslatát jelentő All I Want for Christmas is You, és mit lehet tenni, hogy ne menjenek teljesen az agyunkra?
Nem azért, mert érzéketlenek, hanem azért, mert másként van huzalozva az agyuk.
Mielőtt Joan DelFattore, a Delaware Egyetem nyugalomba vonult professzora a szinglik egészségügyi gondozásáról kezdett volna írni, angol irodalmat tanított. Egészen új nézőpontból mutatja meg az egyik leghíresebb opera mai szemmel szinte beteges nőábrázolását.
1986. július 27-én, a Kádár-korszak legnagyobb könnyűzenei eseményének számító legendás koncerten Freddie Mercury 70 ezer fős közönségnek énekelte el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, amivel örökre belopta magát a magyar közönség szívébe. Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Queen budapesti koncertjére emlékezünk.
Tizenhét éve, 2003. július 23-án hunyt el Cserháti Zsuzsa, a magyar könnyűzene legendás alakja. Mai kattintásvadászat-paródiánk róla szól.
A zene erősíti a gyerek megküzdési képességét az élet nehézségeivel szemben, mindössze azáltal, hogy lehetőséget ad az önkifejezésre.
