Elkéshetsz, ha nem indulsz időben: 3 napra leáll a vasúti közlekedés ezen a vonalon
Három napon át nem jár a vonat Nyíregyháza és Tokaj között: a vonalon pótlóbuszok közlekednek.
Három napon át nem jár a vonat Nyíregyháza és Tokaj között: a vonalon pótlóbuszok közlekednek.
Vitathatatlanul az Orient expressz a világ leghíresebb vonata, amely csaknem száz évig, 1883 és 1977 között kötötte össze Kelet- és Nyugat-Európát. Azok a szerencsés utasok, akik élvezhették a vonat kényelmét, 2740 kilométert utazhattak vele teljes luxusban Párizstól Isztambulig, több megállóval az európai kontinensen.
Engedélyek híján fel kellett függeszteni a Budapest–Belgrád vasútvonal mentén folyó építési munkálatok egy részét. Kérdés, hogy mikor indulhatnak újra az építkezések.
390 méternyi rézvezetéket loptak el Szlovákiában, a vonatközlekedés is állt a rongáló bűncselekmény miatt.
Az agglomerációs közlekedést érintő döntés értelmében már csak két hónapig érvényes a Budapest-bérlet a fővároson belül vasúton, HÉV-en és Volán-járatokon: ez mindenkinek hirtelen jött hír.
Elképesztő vehemenciával érkezett a hideg és a hó az elmúlt napokban, nemcsak hazánkban, de Európa-szerte közlekedési problémákat okozva. Itthon településeket zárt el a hó, a katasztrófavédőket is több mint száz esetben riasztották egyetlen nap alatt.
A tudomány és a technika fejlődése folyamatosan tett szükségtelenné munkaköröket az idők során, (lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia miatt a jövőben újságírókra sem lesz már szükség…), melyeket az utókor hamar elfeledett. Összegyűjtöttünk 10 olyan munkakört, melyek a múltban mindennaposnak számítottak, manapság azonban már kifejezetten furcsának hatnak.
1900. április 14-én nevezetes napra ébredtek a párizsiak: megkezdődött a századforduló legjobban várt eseménye, a világkiállítás. Az eseményen nemcsak néhány, mára már ikonikussá vált párizsi épületet mutattak be, hanem a négy hálókocsit is, amelyek a transzszibériai expressz számára készültek.
Az új technológiák gyakran félelmet keltenek a társadalom újdonságokra kevésbé nyitott részében – elég csupán az 5G körüli mendemondákra és összeesküvés-elméletekre gondolni –, és ez a múltban sem volt másként: a vasúti közlekedés hajnalán elterjedt a bizarr nézet, miszerint a vonatozás súlyos nőgyógyászati következményekkel járhat a hölgyekre nézve.
Magánrepülőgépek, VIP-várók és golyóálló limuzinok helyett a 20. század hajnalán luxusvonatokkal utaztak nagyobb távolságra vagy hivatalos látogatásra az uralkodók és államelnökök. Ahol a vonatról leszálltak, ott a vörös szőnyeg leterítése kötelező volt, egyrészt mert a szín maga a hatalmat, a tekintélyt jelképezte, másrészt mert az utcák, a kövezet a mai fogalmak szerint piszkosak voltak, még a látogatás alkalmával fényesre suvickolt pályaudvarok és környezetük esetében is.
A II. világháborúban hadifoglyok és rabszolgamunkára kényszerített civilek serege építette a Thaiföldet Burmával összekötő hírhedt japán vasútvonalat. Betegségek, fertőzések, pokoli szenvedés, végkimerülés és halál – nagyjából ez jutott nekik.
Megszületik a Westerosi Államvasutak (WÁV) hálózatának térképe. De persze igazából ilyen nem létezik, hisz a sárkány úgyis gyorsabb.