Elizabeth Blackwell 1849-ben történelmet írt azzal, hogy ő lett az első orvosi diplomát szerzett amerikai nő – pedig csupán azért vették fel az egyetemre, mert azt hitték, jelentkezése csak rossz tréfa.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
„Pokolból jött démonnak” nevezte egy krónikás a 11. században élt IX. Benedeket, aki orgiákat rendezett a pápai palotában és eladta Szent Péter trónját – a kétes hírű egyházfő azonban nem csak botrányos élete miatt különleges: ő volt a legfiatalabb pápa és az egyetlen személy, akit háromszor is megválasztottak a katolikus egyház élére.
140 éve született Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem véletlenül volt ennyi keresztneve: szülei ijedtükben egy sor szent nevét ráaggatták.
Hetven éve választották harmadszorra is Nagy-Britannia miniszterelnökévé Sir Winston Churchillt, aki ezt követően egészen 1955-ig, lemondásáig kormányozhatta hazáját. A kerek évforduló alkalmából összeszedtünk néhány, Churchill személyiségét árnyaló érdekes tényt, amit valószínűleg nem tudtál minden idők egyik leghíresebb brit államférfijáról.
Rabtársa életét megmentve, a számára ismeretlen férfi helyett vállalta a halált a náci lágerben a mártír lengyel ferences szerzetes, akit II. János Pál pápa később szentté avatott – Maximilian Kolbe atya történetét mégis kevesen ismerik.
Az 1956-os eseményekkel kapcsolatban minden magyar ember képben van. De még így is lehet, hogy kvízünk tud újat mondani. Lássuk!
A hidegháború vége átrendezte a globális erőviszonyokat, azonban még ebben a zavaros időszakban is meglepőnek hatott, amikor 1989-ben a Pepsi vállalat egy teljes szovjet hadiflotta tulajdonosa lett, és a világ hatodik legerősebb tengeri hatalmává vált. A különös történet méltó zárása az amerikai üdítőitalcég és a kommunista állam közötti együttműködésnek, amely egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza.
Az 1956-os forradalom híre az egész világot bejárta, az ismert – bár többek által kétségbe vont – történet szerint még Elvis Presley is pénzt gyűjtött a magyar menekültek megsegítésére. Az amerikai képregény egyik legkiemelkedőbb alkotója pedig egy rövid történetben rajzolta meg Budapest ostromát, alig három évvel az eseményeket követően.
Az 1956-os forradalom egyik ikonikussá vált fényképén egy bekötött arcú, vöröskeresztes karszalagot viselő fiatal lány karol át egy dobtáras géppisztollyal a kezében, arcán vagány mosollyal a lencsébe pillantó „pesti srácot”. A pár mögött a felzendült Múzeum körút jellegzetes platánfái láthatóak. A fotó a Paris Match a budapesti eseményekről szóló riportsorozatának nyitóképe lett, később pedig más nyugati lapok is átvették, a rajta szereplő alakok világhírűvé váltak – kilétükre azonban csak fél évszázaddal később derült sor.
Egy csapása milliomos lett az oklahomai lány, aki rabszolga őseitől örökölt, értéktelennek vélt földdarabkáján olajat talált. Akkora vagyonra tett szert, hogy az állami hatóságok bőrszíne ellenére fehérnek nyilvánították. Sarah Rector története.
Kancellárrá választása és a második világháború vége között eltelt tizenkét évben legalább negyvenkét alkalommal terveztek merényletet Adolf Hitler ellen: a náci vezért azonban saját tisztjei és az ellenséges titkosszolgálatok is mindannyiszor sikertelenül próbálták eltenni láb alól. A britek 1944-ben kidolgoztak egy tervet a Führer likvidálására, amit végül ők maguk fújtak le, érdekes indokkal.
