Elsőre úgy tűnhet, hogy a középkori élet színtiszta nyomorúságot jelentett, ám a valóság ettől távol állt, bár a szórakozás kissé mást jelentett akkoriban, mint napjainkban.
Nem véletlenül neveztek el róla kórházat, múzeumot, gimnáziumot, borrendet és több szakképző intézményt: Kanizsai Dorottya kis hazánk egyik legfontosabb történelmi szereplője volt.
Az 1610-ben született magyar főúrnőt, Széchy Máriát senki sem az eredeti nevén ismeri. Hogyan vált a Murányi Vénusszá, és mit köszönhetünk neki?
A filmiparban és a mesékben a nők egy bizonyos kor felett általában már csak két szerepet tölthetnek be: a gonosz boszorkányét vagy a gonosz mostoháét.
Az Alcatraz az a börtön, amelynek neve jóval azután is legendás maradt, hogy elítélteket már nem nem zárnak ide: legendák övezik ezt a börtönszigetet.
Neumann Jánosról azt mindenki tudja, hogy a számítógépet neki köszönhetjük, de azt már igen kevesen, hogy az atombomba megépítésében is volt némi szerepe.
Dorothy Gibson nemcsak színésznő és a Titanic tragédiájának túlélője volt, hanem botrányhősnő is egyben: élete filmre illik.
India barlangjaitól Ausztrália sivatagjaiig ezek a lenyűgöző és időnként már zavarba ejtő, különleges városok egykor emberek ezreinek adtak otthont a föld felszíne alatt.
Ma már meglehetősen furcsának tűnik, hogy volt egy olyan kor, amelyben tilos volt focizni, pedig ez a valóság.
John Morton, Canterbury érseke hálózatot mozgatott VII. Henrik Angliájában, közben ügyvéd és igazán impozáns karriert befutó egyházfi is volt a világ első kémfőnöke.
Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
A történelmet mindig a győztesek írják. Hozzá kell tennünk azt is, hogy mindig a férfiak. Így lehet, hogy a történelemkönyvekből és a hősök közül hiányoznak azon nők nevei, akik rengeteget tettek a hazáért. Az egyik ilyen név Rozgonyi Cicelle-é.
