Dorothy Gibson nemcsak színésznő és a Titanic tragédiájának túlélője volt, hanem botrányhősnő is egyben: élete filmre illik.
India barlangjaitól Ausztrália sivatagjaiig ezek a lenyűgöző és időnként már zavarba ejtő, különleges városok egykor emberek ezreinek adtak otthont a föld felszíne alatt.
Ma már meglehetősen furcsának tűnik, hogy volt egy olyan kor, amelyben tilos volt focizni, pedig ez a valóság.
John Morton, Canterbury érseke hálózatot mozgatott VII. Henrik Angliájában, közben ügyvéd és igazán impozáns karriert befutó egyházfi is volt a világ első kémfőnöke.
Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
A történelmet mindig a győztesek írják. Hozzá kell tennünk azt is, hogy mindig a férfiak. Így lehet, hogy a történelemkönyvekből és a hősök közül hiányoznak azon nők nevei, akik rengeteget tettek a hazáért. Az egyik ilyen név Rozgonyi Cicelle-é.
Varázsló, papnő, földműves, üzletasszony, harcos: egy viking nő életébe ezek a szerepek is beleférhettek. Bár azt nem állíthatjuk, hogy teljes egyenjogúságot élvezett ebben az északi társadalomban férfi és nő, az tény, hogy nemcsak saját koruk normái szerint örvendhettek széles körű szabadságjogoknak, de ezek némelyike még bizonyos mai társadalmakból is hiányzik.
Amikor moziba megyünk, az izgalmak alatt egészen más értünk, mint azok, akik a világ első filmvetítésén frászt kaptak a mozgóképben rejlő lehetőségektől.
A legtöbben azt hisszük, már minden tudunk Egyiptomról, a valóság azonban az, hogy annyi érdekességet rejteget ez az ősi civilizáció mindmáig, hogy hacsak nem vagy egyiptológus, fogunk tudni újat mondani neked is róla!
Évtizedek óta titkos földalatti alagutak egész hálózata húzódik London alatt. A Kingsway Exchange Tunnels néven ismert építményeket az évek során bombabiztos helyként, brit kémek és a James Bond-filmeket ihlető hírszerzők bázisaként és a kormányzati dolgozók exkluzív földalatti kocsmájaként is használták.
Ha a világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkre gondolunk, automatikusan férfiak, katonák jutnak eszünkbe, holott mindkét világégés során komoly feladat, és bizony rengeteg szenvedés jutott a nőknek is, legyen szó a hátországban leélt mindennapokról vagy a frontok környékén végzett munkáról.
Hogy mi történt a két japán várossal és lakóival órákkal az atombomba ledobását követően, arról a legtöbben sokat tudnak: a bomba robbanásának vagy a sugárbetegségnek tömegek estek áldozataiul. De mi történt ezután, és hogyan állt talpra ez a két város?
