Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
December 31-én nemcsak az óév utolsó napját köszöntjük, hanem a Szilveszter nevű férfiakat is. Összegyűjtöttünk néhány híres Szilvesztert – te hányat ismersz közülük?
A latin eredetű név – mely a silvestris melléknévből származik, és jelentése „erdőben élő férfi” - meglehetősen ritka a férfikeresztnevek között. Magyarországon talán mindenkinek a közelmúltban elhunyt olimpiai bajnok tornász, Csollány Szilveszter jut eszébe elsőként – de tekintsünk vissza régebbre, és vegyük sorra, kik viselték még ezt a kereszt- vagy vezetéknevet!
Négy pápát is Szilveszternek hívtak
A Szilveszterek első prominens képviselője a később szentté avatott I. Szilveszter pápa volt, aki a korai kereszténység idején, a 4. században élt, amikor a Római Birodalomban Nagy Konstantin uralkodott. A legenda szerint Konstantin, amikor elkapta a leprát, pogány papjai tanácsára úgy kívánt meggyógyulni, hogy egy ártatlan ifjak vérével teli medencében fürdőzött volna. Egy álombéli látomás hatására végül elvetette az ötletet, és inkább Szilveszter pápához fordult, aki megkeresztelte – majd csodával határos módon a császár ezek után a leprából is kigyógyult. Nem tudni, valóban így volt-e, mindenesetre Konstantin az első római császár, aki felvette a keresztény hitet.
Hat évszázaddal később, 999-ben egy Gerbert d'Aurillac nevű francia szerzetest szenteltek pápává, aki előde iránti tiszteletből II. Szilveszter néven kezdte meg pontifikátusát. Nekünk, magyaroknak is jelentősnek bizonyult az ő pápasága, hiszen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Kelet-Európa népeit is megtérítse – így az ő kezdeményezésére alapították meg Magyarország első érsekségét Esztergomban. Pápasága egybeesett Szent István királyunk uralkodásával; egyes források szerint ő küldte Istvánnak a koronát; továbbá fogadta István követeit, és Ottó német-római császárral egyetértésben végül a Magyar Királyság is az európai keresztény nemzetek közé számított.
Néhány évvel később, 1045-ben egy hosszú és kegyetlen lázadás juttatta III. Szilvesztert a pápai trónra. Elődje, az alig húszéves IX. Benedek számára nagy hatalmú családja szerezte meg az egyházi méltóságot, a fiatalember kicsapongó életmódjávalazonban sokak ellenszenvét kivívta. Ellenfelei elűzték, és III. Szilvesztert, azaz Giovanni di Sabinát választották meg. Pápasága azonban nem tartott sokáig: Benedek III. Henrik német-római császár hadai segítségével visszaszerezte magának a pápai címet, III. Szilveszter pedig visszavonult Sabina városába püspöknek.
IX. Benedek ezután sem becsülte meg különösebben a pápai méltóságot, 650 kg aranyért eladta a trónt Gratianus Jánosnak, aki aztán VI. Gergely néven lett pápa – egészen addig, amíg Benedek ismét úgy nem döntött, hogy megint pápa szeretne lenni.
A Szilveszter pápák sorában az utolsó IV. Szilveszter valójában ellenpápa volt, aki II. Paszkállal szemben neveztek ki. Kinevezését V. Henrik német-római császár is támogatta, aki azonban később meggondolta magát, és mégis inkább a hivatalos egyházfő mellé állt. IV. Szilveszter Ancona városában, visszavonultan élte le hátralévő életét.
Sylvester János, a nyelvész
Noha Sylvester János csak a vezetékneve miatt illik ebbe a sorba, nem mehetünk el szó nélkül a 16. században élt tudós mellett, aki az első magyar nyelvtan szerkesztőjeként vált ismertté. Nagy tudású férfi lehetett: egyaránt ismerte a héber, a görög és a latin nyelvet, ő írt magyarul elsőként esszéket, és ő fordította le tudományos alapossággal és igénnyel először magyarra az Újszövetséget, amely 1541-ben meg is jelent. Próbálta egységesíteni a magyar helyesírást (bonyolult jelöléseit látván azért nem baj, hogy ezzel később mások is megpróbálkoztak), mindenesetre fennmaradt példáiból és a szövegekből kitűnik erősen í-ző nyelvjárása: fejír, jeddzísít (=jegyzését), szótivök (=szótövek), de emlékezhetünk az első magyar nyelvű időmértékes versre is, amelyet szintén Sylvester írt: Próféták által szólt / rígen néked az Isten, / Az kit igírt, ímé, / vígre megadta fiát.
A leghíresebb: Matuska Szilveszter
Átugorva néhány évszázadot, máris eljutunk a 20. század talán leghírhedtebb Szilveszteréhez: Matuskához. A csantavéri születésű férfi kántor-tanítói oklevelet szerzett, később Budapesten, majd Bécsben volt kereskedő, de foglalkozott ingatlanspekulációval is. Egyesek szerint őrületének jelei már ekkor is mutatkoztak rajta: anyagi haszonszerzés céljából felgyújtotta egy ház tetőszerkezetét, de ezt soha nem sikerült rábizonyítani. Néhány találmányából remélt még hasznot, de ezekből sem folyt be kellő összeg – egyik éppen egy jelzőkészülék volt, ami a vasúti pályán lévő akadályokra figyelmeztette volna a mozdonyvezetőket.
1931. szeptember 13-án az éjszakai órákban Matuska egy ekrazittal töltött pokolgépet rögzített a Bia és Torbágy között átívelő viadukthoz, amit az arra haladó, Bécsbe tartó gyorsvonat felrobbantott.
A vonat kisiklott, négy személy- és egy hálókocsi a mélybe zuhant, mindössze egyetlen vagon maradt a viadukton a mozdonyvezető lélekjelenlétének köszönhetően, aki az utolsó pillanatban meghúzta a vészféket, mielőtt maga is életét vesztette.
A tragédia 22 halálos áldozatot követelt, és további 17-en megsebesültek.
Matuska tettének okaira máig nincs biztos magyarázat. Egyesek szerint Gömbös Gyula és Horthy Miklós kívánták hatalmi pozíciójukat megerősíteni, és ehhez szükségük volt az eset után bevezetett szükségállapotra. Mások szerint Matuskának ez már valójában a harmadik vasúti merénylete volt, korábban Ausztriában és Németországban is elkövetett ugyanilyen bűncselekményeket. A helyszínen találtak egy levelet is, amely az illegális kommunistákra terelte a gyanút. A kormány azonnal statáriumot vezetett be, hajtóvadászat indult a gyanús egyének és csoportosulások ellen. Többeket letartóztattak, mígnem híre jött: Bécsben egy magyar kereskedő, bizonyos Matuska Szilveszter magára vállalta a bűncselekményt.
Matuska a tárgyalások alatt őrültnek tettette magát, ennek ellenére halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. A váci fegyházban raboskodott 1944-ig, amikor is a Vörös Hadsereg bevonulása okozta zűrzavart kihasználva megszökött és eltűnt. Halálának pontos módja és ideje ismeretlen: egyesek szerint Svédországba menekült, mások orosz hadifogságban látták, de olyanok is akadtak, akik szerint a hatvanas években még Budapesten élt. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint visszatért szülőfalujába, Csantavérre, ahol a partizánok elfogták, és végül egy szabadkai tömegsírban lelte halálát. (Borítókép: Fortepan / Becker György)
