Al Capone is itt raboskodott: a világ legismertebb börtönének története

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Alcatraz az a börtön, amelynek neve jóval azután is legendás maradt, hogy elítélteket már nem nem zárnak ide: legendák övezik ezt a börtönszigetet.

A popkultúrában Sziklának is nevezett börtönnek otthont adó kis sziget ma már nemzeti parknak számít, kezdetben pedig nem büntetés-végrehajtási céllal kezdték fejleszteni. Először 1775-ben lépett ember a feljegyzések szerint partjára – persze azt nem tudhatjuk, hogy az őslakosok korábban hányszor és miért tették meg. A történelemkönyvek ugyanakkor Juan Manuel de Alaya nevét jegyzik fel mint első, a szigeten járt emberét.

A hírhedt börtön történelme másképp indult

Az Alcatraz elnevezés is hozzá kapcsolható: az alcatraces, azaz pelikán vagy más furcsa madár szóból ered. Alaya expedíciója feltérképezte a San Franciscó-i öblöt, és az ott talált három sziget egyikét nevezte el így, később aztán az angolosított Alcatraz maradt annak neve.

A 19. század közepéig a kis szigetnek nem volt túl nagy jelentősége – ekkor azonban felmerült, hogy katonai támaszpontot, erődöt hozzanak ott létre.

1850-et írunk, az aranyláz a tetőfokára hágott, San Francisco népessége pedig meredeken nőtt: szükség volt némi extra védelemre a város számára. Az amerikai hadsereg amellett, hogy erőd megépítésében gondolkodott, száz ágyút is el szeretett volna helyezni Alcatraz szigetén, amely így a nyugati part legjobban védett erődjévé vált. Két másik erőddel, Fort Pointtal és Lime Pointtal együtt olyan háromszöget alkotott, amely a teljes öbölnek komoly védelmet nyújtott. Egy elsőség is köthető emellett a szigethez: az Amerikai Egyesült Államok első működő világítótornya itt épült meg.

Az Alcatraz a világ legismertebb börtöne
Fotó: Ed Freeman / Getty Images Hungary

Az Alcatraz erőd volt

Ma azonban már szinte senki nem gondol erődként a szigetre: már az 1850-es évek végén kerültek ide katonai rabok. Arra soha nem volt szükség, hogy elsüssék az ágyúkat, amelyeket ide telepítettek, és hamarosan minden átalakult a szigeten. Az egykori erődöt 1909-ben az alapokig rombolták, majd a következő két évben a rabokkal építtették meg a későbbi Alcatraz börtönt.

Idézőjel ikon

A cél az volt, hogy a legnotóriusabb bűnözők megbüntetésére alkalmas, nagyon szigorúan őrzött börtönt hozzanak létre: innen ered az Alcatraz hírneve.

Az intézetbe kerültek igazi nagykutyák is, mint például Al Capone, de nem a neves gengszterek tették ki az ide kerülők legnagyobb részét. Inkább azokat zárták be ebbe a börtönbe, akik nem tudták és akarták betartani egyéb büntetés-végrehajtási intézetek szabályait, így nem bírtak velük, mivel bontották a rendet.

Maximum 336 rabot lehetett egyidejűleg itt bezárni, de a teljes kapacitást soha nem töltötték ki – volt, amikor annak mindössze egy százaléka volt kihasznált, általánosságban pedig 260–275 fő raboskodott egyidejűleg a szigeten.

A közvélekedéssel ellentétben nem volt olyan szörnyű itt rabnak lenni, amit az is alátámaszt, hogy voltak, akik kifejezetten kérték, hogy ide kerülhessenek – ennek ellenére az Alcatrazt mindig is a börtönök börtöneként emlegették.

Itt viselkedni kell

Az első amerikai világítótorony is a szigeten található
Fotó: Barbara Rich / Getty Images Hungary

Az Alcatraz ereje abban rejlett, hogy nagyon monoton és szigorú rend szerint kellett az itt raboskodóknak élnie. Ennek célja az volt, hogy megtanítsák az elítélteket arra, hogyan is működik egy börtön. Aki ide került, annak a következő négy dologra volt alapvető joga:

  • étel,
  • orvosi ellátás,
  • fedél a feje fölé
  • és ruha.

Minden egyebet ki kellett érdemelni, ami csakis jó magaviselet tanúsítása útján, a szabályok betartásával volt elképzelhető. Aki ennek megfelelt, az dolgozhatott, kapcsolatot tarthatott rokonaival, és akár fogadhatott is látogatókat, látogathatta a börtön könyvtárát, illetve különféle szabadidős tevékenységekben vehetett részt, például festhetett. Amennyiben egy rab elegendő erőfeszítést tett annak érdekében, hogy úgy gondolják: képes lesz követni egy kevésbé szigorú börtönben is a szabályokat, áthelyezték, hogy büntetése hátralevő részét már máshol töltse le. Az Alcatrazban általában öt éven át raboskodtak az oda bekerülők.

A börtön 1934 és 1963 között működött, ez idő alatt természetesen több szökési kísérlet is lezajlott, szám szerint 14, melyben 36 férfi kísérelte meg elhagyni a helyszínt. A hivatalos feljegyzések szerint senkinek sem sikerült élve megúsznia a szökési kísérletet, de biztosan ezzel kapcsolatosan csak annyit lehet állítani, hogy öt embert eltűntként tartanak nyilván, azzal a feltételezéssel, hogy megfulladtak a szökési kísérletben. Nem zárható ki, hogy túlélték azt, és szabaddá váltak, de ezt nem is támasztja alá semmi.

Az örvények, a víz hideg hőmérséklete és az öböltől való távolság mindenesetre nagymértékben nehezítette a sikeres szökést

– az ezt megkísérlők közt volt, aki ezt belátta, és feladta, de akadtak olyanok is szép számban, akiket lelőttek, vagy a kísérlet és a közben kioltott emberéletek miatt halálra ítéltek.

Túl drága volt fenntartása

A börtönből aztán 1963-ban kiköltöztették az utolsó rabot is: az ok nem az volt, hogy két évvel korábban három rab, Frank Morris, illetve John és Clarence Anglin eltűnt szökési kísérletének végén, hanem az, hogy rettenetesen sokba került fenntartani. Az Alcatraz üzemeltetése háromszor akkora költséget jelentett, mint más börtönöké, a szigeten található épületbe mindent csak hajó útján lehetett beszállítani.

Ma már a turisták egyik kedvelt látványossága
Fotó: Thom Lang / Getty Images Hungary

Még csak ivóvíz sem állt rendelkezésre, így ezt is vízi úton juttatták el a börtönbe, aminek hatalmas költsége volt.

A komplexumot egészen egyszerűen magára hagyták, üresen, noha voltak ötletek hasznosítására.

Felmerült egy ENSZ-központ megépítése mellett egy nyugati parti Szabadság-szobor ötlete, de még egy bevásárlóközpont és hotel építése is. 1971-ben őslakos indiánok szállták meg, és kiáltották ki magukénak, ettől kezdve rengeteg ember ment a szigetre, amiből hamar baj lett. A vandalizmus egy dolog volt, de még tűz is kiütött, így a szigetfoglalókat eltávolították, majd 1972-ben nemzeti parkká nyilvánították a területet. Az Alcatraz, pontosabban ami megmaradt belőle, 1973 óta turistalátványosság – évente egymillió ember nézi meg a híres börtönt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.