A 17. század Angliájában úgy döntöttek, hogy betiltják a téli ünnepet. Több mint tíz évig nem is lehetett karácsonyozni, a dologból lázadások lettek: félrement az erkölcsök védelmére hozott intézkedés.
Megismerkedésüket követően „Sztálin legjobb tanítványának” lett a felesége Feodora Fjodorovna Kornyilova, aki úgy élet az ötvenes évek Magyarországán Rákosi asszonyaként, ahogyan szinte senki más. Nem kerülhette el ugyanakkor a kegyvesztettséget: az asszony egykor narancsot osztogatott és kerámiázott, majd maga hordta a vizet és a tűzifát is otthonukba.
„Istent és az egész világot tanúnak hívom...” – ezekkel a szavakkal fordult Aragóniai Katalin férjéhez, VIII. Henrikhez 1529-ben, amikor a bíróság elé idézték házasságuk érvényességének kérdésében.
Ha a középkori mindennapokat szeretnénk bemutatni, elsősorban a parasztok életére kell összpontosítanunk, miután ebben az időszakban az emberek 85 százaléka ebbe a társadalmi rétegbe tartozott. Mindennapjaik munkával teltek, és ami azt illeti, meglehetősen sokat szenvedtek az akkoriban uralkodó, rendkívül rossz higiéniai körülmények miatt.
Mi adtuk ezeket a mondatokat a történelem egyes szereplőinek szájába: lesz olyan kérdés is, amelyben bár logikusnak tűnik a választás, mégis kicsit cseles. Mutasd meg, te felismered-e, melyik személyekre gondoltunk!
Számos terv született a Balaton hasznosítására az elmúlt évszázadokban. A legmeghökkentőbb egyenesen szántófölddé tette volna legnagyobb tavunkat.
Rejtélyes betegség következtében alig húszkilósra fogyott egy 19. századi amerikai férfi, akit ezután „élő csontvázként” mutogattak a közönségnek – Isaac Sprague a korszak híres cirkuszi „szörnyszülöttje” volt, élete azonban folyamatos nélkülözéssel és megaláztatással telt.
Hihetetlen lélekvándorlás vagy ügyes átverés? 1935 tavaszán rejtélyes eset tartotta izgalomban a főváros népét: egy 16 éves budai úrilány, Farczády Írisz este rosszul lett, másnap pedig arra ébredt, hogy negyvenéves madridi családanya.
Az ókori Görögország nem éppen a nemek egyenlőségéről volt híres: a nők szerepe kimerült a háztartás ellátásában és a gyereknevelésben, többségük még az otthonát sem hagyhatta el férje felügyelete nélkül – azonban egészen más volt a helyzet a mindenre elszánt harcosairól híressé vált Spártában, ahol a nőket polgárjog, öröklési jog és oktatás illette meg, a férfiakhoz hasonlóan sportversenyeken vettek részt, és időnként még a politikai vitákba is belefolytak.
Démétriosz makedón király méltán érdemelte ki a történelem legfelháborítóbb uralkodója címet, folyton bulizott, több felesége volt, és megszentségtelenítette Athéné templomát.
Rudyard Kipling klasszikusa, A dzsungel könyve – és a belőle készült számtalan filmes adaptáció – generációknak nyújtott izgalmas szórakozást, kevesen tudják azonban, hogy a farkasok által nevelt fiú, Maugli történetét valós eset ihlette. Az 1860-as években vadászok leltek rá az indiai dzsungelben egy kisfiúra, aki nyers húst evett, négy lábon járt, és korábban sohasem találkozott más emberekkel.
A 82 éves Kossuth Lajos Napsugárnak becézte Zeyk Saroltát, akinek a nagyapja lehetett volna, mégis szerelemre lobbant iránta.
