történelem 131 - Dívány

Iskolákat neveztek el róla, szobrok őrzik emlékét, életéről Kertész Erzsébet írt könyvet, és a budapesti Turay Ida Színház Doktornők című színdarabja is róla szól. Megérdemli a tiszteletet, mert mindent megtett azért, hogy gyógyíthasson egy olyan korban, amikor hatalmas erők próbálták visszaszorítani a tűzhely mellé.

Mary Shelley férjével épp Lord Byronnál nyaralt Svájcban, amikor a hideg időjárás unalmát kísértethistóriák írásával ütötték el. Ekkor született meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regény, de azt az írónő sosem ismerte el, honnan merítette az ihletet.

Az autizmus spektrumzavart már Hippokratész idejében is ismerték és leírták, mégis az 1940-es évekig kellett várni, mire az első gyermeknél hivatalosan is diagnosztizálták a rendellenességet.

Szőke, kék szemű, jó kiállású, sima beszédű, sármos, kedves férfi, akinek biztos szakmája is van: az 1900-as évek elején ez elég volt ahhoz, hogy Kiss Béla Cinkota Casanovája legyen. A varázst erősen megtörte volna, ha valaki belenéz az udvarán tárolt hordókba…

Még az 1900-as évek első felében is igen népszerűek voltak azok az állatkertek, ahol nemcsak távoli vidékek állatait, de az ott élő természeti népek tagjait is meg lehetett csodálni. Úgy fizettek értük, mint az állatokért, és úgy is bántak velük.

Az egyik legnagyobb zeneszerző, aki élete végére megsüketült, mégis remekműveket komponált: nagyjából eddig terjed a tudásunk Ludwig van Beethovenről. A róla elnevezett bernáthegyin és az Örömódán túl azonban egy egész ismeretlen világ tárul elénk: a zseni cseppet sem átlagos élete.

A világirodalom kétezer alapműve közé sorolták könyvét Amerikában, a Vénusz bolygón krátert neveztek el róla, és ő a legtöbbet olvasott magyar írónőnk, de Magyarországon alig tudunk valamit róla. Mi lehet ennek az oka?

Esernyő Trója ostrománál, páncél nélkül csatába rohanó vikingek, elektromos világítás csakis Scarlett O’Hara kedvéért a polgárháborúban: meglepően sok történelmi film hemzseg a tévedésektől.

A második világháború során a németek elhatározták, hogy kitenyésztik a tökéletes génekkel rendelkező, felsőbbrendű embert. Elképesztő sors várt a Lebensborn program során született gyerekekre – kevesen tudják, de az Abba barna hajú énekesnője is közéjük tartozott.

A kivégzések humánus voltáról értekezni meglehetősen visszás lenne, ám azokban az országokban, államokban, ahol hisznek a halálbüntetés elrettentő erejében, meglepően sokat dolgoztak azon, hogy az elítéltek minél kevesebb fájdalom kíséretében távozzanak a másvilágra.

Az első orosz cár gondoskodott arról, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe: elképesztő kegyetlenségei, eredménytelen, kierőltetett háborúi, mérhetetlen nagyravágyása miatt mindenki csak Rettegett vagy Rettenetes Ivánként emlékszik rá.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc máig ünnepelt hősei mind férfiak: Batthyány, Petőfi, Jókai, Kossuth, Deák, Damjanich, Széchenyi, Eötvös, Vasvári, Görgey, Perczel, Nyáry, Rottenbiller és még sorolhatnánk. Ám ez nem jelenti azt, hogy a nők ne vették volna ki ugyanolyan hévvel a részüket a harcokból, sőt: ha kellett, férfiruhába bújva vonultak a csatába.