Titkos, a Máltai lovagrend által épített alagutak, elhagyatott, római katakombák és a küklopszok rejtélyes templomai, amelyek régebben épültek, mint a piramisok: ez mind Málta. Ősi, rejtélyes épületek, gazdag történelem, rengeteg látnivaló vár minden érdeklődőt.
Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az Estöri-verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. A lassan hagyományteremtő megmérettetés a történelemoktatásba integrálja a digitális eszközöket, azokat a diákok folyamatosan használják a feladatok megoldásánál.
1931-ben nemcsak a magyar, de a külföldi sajtó figyelme is egyetlen férfira irányult: Steinherz Rudolfra, aki olyan rejtélyes körülmények között lett rablógyilkosság áldozata, hogy története megállná a helyét bármelyik mai bűnügyi sorozatban.
A híres Máltai lovagrend – teljes nevén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend – az egyik legrégebbi keresztény intézmény, ami majdnem ezer éve működik. Bár a katolikus vallást követi, a rend szuverén: saját jogrendet követ, joga van bélyeget nyomni, útlevelet kiállítani, sőt még pénzt verni is.
Mielőtt gerillavezérként bevonult volna a történelembe (és a pólóboltok polcaira), Ernesto „Che” Guevara orvostanhallgatóként, legjobb barátja társaságában motorháton utazta körbe Dél-Amerika országait – az itt szerzett élmények egész elkövetkezendő életére kihatással voltak.
Több mint tízmillióan járnak pilatesre csak Amerikában, és a torna népszerűsége továbbra is emelkedik. Azt viszont kevesen tudják, milyen nehéz sorsú és elképesztő erejű férfi alkotta meg a mozdulatsorokat.
Hogy tömegpszichózis okozta-e vagy hallucinogén gomba, arra nincs magyarázat, de furcsa, járványszerűen terjedő tömegjelenetek többször is előfordultak a történelem során, sőt egészen bizarr őrültségek is akadtak közöttük. Például miért táncoltak a középkorban a végkimerülésig?
Az Amerikai Egyesült Államok elnökének családja mindig hatalmas figyelmet kap: a feleségnek és a gyerekeknek is erősen ajánlott botrányoktól mentes, illedelmes életet élni, tiszteletben tartani az amerikai protokoll szabályait. Alice Roosevelt azonban inkább abban hitt, hogy a szabályok arra valók, hogy megszegjük őket – lehetőleg minél többször.
A legtöbb ember retteg a fogorvostól. Utáljuk a fúró hangját, félünk a fájdalomtól, a tűszúrástól, az egész helyzettől. Nem is tudjuk, milyen jó dolgunk van: mielőtt a lidokaint használni kezdték, a fogorvosi kezelés leginkább a kínzáshoz hasonlított.
Talán soha nem volt olyan alacsony a botrányingerküszöb, mint az erősen vallásos, szigorú szabályokkal tarkított, kötött társadalmi rendszerrel dolgozó középkorban. Az emberi természetet persze akkor sem lehetett megzabolázni, törvények és katolikus vallás ide vagy oda.
Egy jó tanárral élmény a történelemtanulás, de valami ragad az emberre akkor is, ha nem sodorja magával a pedagógus lendülete. Sokunknak nem is mélységében maradt meg az anyag, viszont évtizedek múltán is felmerülnek egzotikusan csengő fogalmak: verduni vérszivattyú, Bethlen–Peyer-paktum, bostoni teadélután...
Hogyan tanul meg egy gyerek beszélni? Utánozza, amit hall. A történelem során viszont többen úgy gondolták, hogy a gyerekek az emberiség univerzális nyelvével születnek meg, és kegyetlen kísérletekkel igyekeztek ezt előcsalogatni belőlük.
