Ki építhette a piramisoknál is régebbi óriástemplomokat?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Titkos, a Máltai lovagrend által épített alagutak, elhagyatott, római katakombák és a küklopszok rejtélyes templomai, amelyek régebben épültek, mint a piramisok: ez mind Málta. Ősi, rejtélyes épületek, gazdag történelem, rengeteg látnivaló vár minden érdeklődőt.

A sziget történelme olyan messzire nyúló és szerteágazó, hogy a mai napig szolgál meglepetésekkel. Örökre elveszettnek hitték például a rejtélyes, földbe vájt katakombákat, amelyeket még időszámításunk előtt használtak temetkezőhelyként Málta római őslakosai. Az alagútrendszer egy részét korábban már feltárták, de a máltai Kulturális Örökségvédelmi Főfelügyelőség munkatársai csak fél évszázadnyi keresés után, 2006-ban bukkantak rá a rómaiak által használt vájatra.

De éppen ez az elhagyatottsága vált nagy előnyére, így ugyanis épen megmaradtak a sír dekorelemei, a domborművek és a feliratok is. Járt egyébként itt a modern ember: 1912-ben Sir Themistocles Zammit térképezte fel a helyet. Megóvni azonban nem sikerült: az útépítések során betemették a bejáratát, és idővel el is felejtették, hol lehetett. A régészek már attól féltek, az egész megsemmisült, ám nem lett igazuk, és a leletek segítségével rengeteg minden kiderült a kora keresztények hitvilágáról.

Ősi sírok között 

Málta katakombarendszere a negyedik legjelentősebbnek számít az egész világon, csak az olaszországi, az izraeli és a magrebi előzi meg. A legrégebbi katakomba az időszámításunk előtti 7. században épült sziklasírokból alakult ki, ám idővel a korai keresztények bonyolult hálózatot ástak a föld alá a mai Rabat és környéke alá. A Szent Pál-katakombák 1400 sírt rejtenek, de érdemes felkeresni a Szent Ágota-katakombákat is. Ha valami még misztikusabbra és ősibbre vágyunk, akkor látogassuk meg a Ħal Saflieni-i hipogeumot

A Ħal Saflieni-i hipogeum fő kamrája
Fotó: Paul Almasy / Getty Images Hungary

Az időszámításunk előtt 3300 és 2500 között épült föld alatti sírtemplom nem véletlenül része az UNESCO világörökségeinek. 1902-ben, egy építkezés alkalmával fedezték fel, amikor az egyik üregbe beleesett egy munkás. A régészek némi ásás után három szinten elhelyezkedő termeket találtak szobrokkal, oltárokkal, faragott kapukkal, vésett kövekkel, vörös festékkel díszítve. Ez a világ egyetlen őskori föld alatti sírtemploma, ami nem csupán emeletes termekből áll, de barlangrendszer is kapcsolódik hozzá. Összesen 6-7000 ember maradványait fedezték fel, de hogy a holttestek hogy kerültek oda, nem tudni. Elképzelhető, hogy rituális temetkezőhelyként használták, mások úgy vélik, a csontok az isteneknek felajánlott áldozatok maradványai, de az is elképzelhető, hogy a hely természeti katasztrófában elhunytak különös gyűjtőhelye lehetett. Akárhogy is, a kísérteties helyszín műemlékvédelem alatt áll, ezért csak korlátozottan látogatható. Akik jártak már ott, főleg az orákulumszobát dicsérik, ami egy 4-6 méterrel a föld alatt található, kiváló akusztikájú, négyszögletes, vörös okkerrel festett fülke, ahonnan még a suttogás is eljut a termek minden szegletébe. 

A küklopszok templomai 

Ugyanaz a titokzatos, elfeledett nép, amely a katakombákat létrehozta, hatalmas templomokat is állított. Málta egyik legfontosabb történelmi emlékei ezek, hiszen a piramisoknál is ezer évvel régebben épültek.

Ősi romok
Fotó: Agf / Getty Images Hungary

Időszámításunk előtt 3600 és 2500 között hozták létre őket hatalmas kőtömbökből, és meglepően sok közülük egész felismerhető formában fennmaradt ennyi idő után is. A legrégebbi templom, a Ġgantija Gozo szigetén található, de érdemes megnézni a déli részen található Ħaġar Qim és a Mnajdra elnevezésű épületeket is.

A helyi legenda szerint csakis küklopszok, azaz egyszemű óriások építhették a templomokat, hiszen kinek másnak lett volna ereje hozzá? Még 1647-ben is óriások munkájának eredményeként említi a maradványokat Giovanni Francesco Abela Della Descrittione de Malta című munkájában. A megaliteket 1839-ben tárták fel részletesebben, és azóta mindegyik templomon nyomokat hagytak a régészek és az általuk végzett helyreállító munkálatok. A hatalmas építmények azonban még így is lenyűgözőek, pláne úgy, hogy alkotóik kilétére máig nem derült fény. 

A Máltai lovagrend titkos alagútrendszere

1530 és 1798 között Málta szigetén talált otthonra a Máltai lovagrend (más néven a johanniták), és rendkívüli fejlesztéseket végeztek a szigeten. Iskolák, modern kórház, könyvtár, színház is épült, és ne feledkezzünk meg a legendás alagútrendszerről, amelynek a létezésére hosszú éveken át nem volt bizonyíték. A kutatók azonban 2009-ben olyan víztározóra bukkantak, ami igazolhatja az elméletet.

További kutakodásért cserébe egy, valószínűleg az 1500-as években épített, Valletta városközpontja alatt húzódó alagútrendszert sikerült részben feltárniuk. Az alagutakat nagy valószínűséggel azért építették a rend tagjai, hogy megfelelő búvóhelyet biztosítsanak az oszmán harcosok ellen, titkos menekülőutakon közlekedhessenek, és szinte biztosan víztározónak is használták a mélyedéseket. Az egész rendszert még nem ismerjük, mert több átjáró beomlott, illetve befalazták őket, így további feltárások szükségesek.

A máltai lovagok alagútjának részlete
Fotó: Pinterest

A gozói Citadella

Gozo szigetén még egy ősi érdekesség vár ránk, a Citadella. A magaslat már a korai bronzkor, azaz időszámításunk előtt négyezer óta lakott. A Citadellát nem tudni, kik építették, de az biztos, hogy a föníciai és a római korban Gozo központjaként üzemelt.

A Citadella délkelet felől
Fotó: Petr Pelikan / Wikimedia Commons

A középkorban Málta majdnem egész népessége a falakon belül lakott, de az épületek azóta elpusztultak. Az 1500-as évektől a Máltai lovagrend felügyelete alatt veszély idején bárki menedéket találhatott a Citadellán belül. Ugyanebben az időben azonban végzetes támadás érte a települést, és szinte mindenkit elvittek rabszolgának. Az erődből ennek ellenére szép lassan város fejlődött, míg a Citadellát hadászati célokra használták, a ma látható épületeket is ekkor húzták fel. Legközelebb a második világháborúban sérült meg, majd az 1963-as földrengés is nagy károkat okozott benne. Restaurálták, ám ennek ellenére mára szinte lakatlanná vált, bár bíróság és múzeum is üzemel falai között, és a püspökségnek is ez a székhelye. Érdemes arra sétálni, mert az utcák szerkezete középkori elrendezésű maradt, így a különleges hangulat szinte garantált.

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A vízmérgezés létezik, és gyorsabban lecsap, mint hinnéd: ezek az első tünetek

A legtöbben úgy gondolják, hogy a vízivással egyszerűen nem lehet túlzásba esni. A hidratálásról szóló tanácsok mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy igyunk többet, különösen nyári melegben vagy sportolás közben. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a túlzott vízfogyasztás akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

Offline

Irodalmi ki kicsoda kvíz: melyik költőnk édesanyja Hrúz Mária?

Noha az irodalmi kvízekben gyakran a költők és írók életműve kerül a középpontba, az életrajzi részletek – például a szülők neve – gyakran elő sem kerülnek, pedig egykor ezeket is tudnunk kellett az iskolában. Lássuk, mennyire koptak meg a tanórai emlékeid!

Testem

Ez történik a testeddel, ha mindennap eszel tojást

A tojás hosszú időn át tiltólistás élelmiszernek számított magas koleszterintartalma miatt, ám a legújabb tudományos kutatások végleg eloszlatták a tévhiteket. Kiderült, hogy a napi tojásfogyasztás nem növeli a szívbetegségek kockázatát, sőt, igazi vitamin- és fehérjebombaként védi a szervezetet. Az agyműködést serkentő kolintól kezdve a látást óvó antioxidánsokig a tojás szinte minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a testünknek szüksége van. Cikkünkből megtudhatod, pontosan milyen élettani folyamatok indulnak be a testben, ha a tojás a mindennapi étrended részévé válik.

Offline

Házasságtöréssel vádolták, és a férje is ellene fordult: elátkozott nő lett a magyar történelem leggazdagabb királynéja

Mérhetetlen luxusban élt, övé volt a diósgyőri vár és a leggazdagabb bányavárosok, mégis elátkozott emberként vonult be a krónikákba. Cillei Borbála, Luxemburgi Zsigmond felesége nemcsak királyné, hanem rideg politikus és sikeres régens volt, aki egy személyben irányította a Magyar Királyságot, amíg férje Európát járta. A csillogás mögött azonban sötét családi drámák húzódtak: férje nyilvánosan házasságtöréssel vádolta meg, száműzte, végül pedig saját családja vetette börtönbe. Utánajártunk a magyar történelem egyik legbefolyásosabb, mégis boszorkánynak és házasságtörőnek kikiáltott asszonya megrázó és titokzatos életének.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyen esetben egy forintot sem fizet az utasbiztosítás

A nemzetközi kerozinpiac körüli bizonytalanságok és a pattanásig feszült globális konfliktusok rányomhatják a bélyegüket az idei nyári szezonra. Egyre több utazóban fogalmazódik meg a kérdés: mi történik akkor, ha egy váratlan járattörlés romba dönti a gondosan megtervezett pihenést?

Szülőség

Altató és antidepresszáns is van a Balatonban: 41-féle gyógyszermaradványban fürdünk

Egy friss összesítés szerint a Balaton vizéből sokféle gyógyszermaradvány és rekreációs anyag mutatható ki. A kutatók összesen 134 vegyület jelenlétét vizsgálták a tó hét különböző pontjáról, Szigligetről, Révfülöpről, Tihany-Sajkodról, Siófokról, Zamárdiból, Balatonlelléről és a Keszthelyi-öbölből, valamint a Zala folyó és a Kis-Balaton be- és kifolyóiból származó mintákban.

Testem

Meglepő tünetekkel járhat a perimenopauza: innen tudhatod, hogy téged is érint

A változókor előszobája sokszor nem kimaradó menstruációval, hanem nehezen beazonosítható, szerteágazó tünetekkel jelentkezik. A perimenopauzára sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy távoli, ötvenes éveinkhez kötődő állapotra, pedig a hormonális változások ennél jóval korábban elkezdődhetnek. A harmincas évek vége, negyvenes évek eleje a nőnél nemcsak a ciklus finom változásait, hanem alvászavart, hangulatingadozást, hasi hízást, agyi ködöt, koncentrációs nehézségeket vagy éppen ízületi panaszokat is hozhatnak.