Ki építhette a piramisoknál is régebbi óriástemplomokat?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Titkos, a Máltai lovagrend által épített alagutak, elhagyatott, római katakombák és a küklopszok rejtélyes templomai, amelyek régebben épültek, mint a piramisok: ez mind Málta. Ősi, rejtélyes épületek, gazdag történelem, rengeteg látnivaló vár minden érdeklődőt.

A sziget történelme olyan messzire nyúló és szerteágazó, hogy a mai napig szolgál meglepetésekkel. Örökre elveszettnek hitték például a rejtélyes, földbe vájt katakombákat, amelyeket még időszámításunk előtt használtak temetkezőhelyként Málta római őslakosai. Az alagútrendszer egy részét korábban már feltárták, de a máltai Kulturális Örökségvédelmi Főfelügyelőség munkatársai csak fél évszázadnyi keresés után, 2006-ban bukkantak rá a rómaiak által használt vájatra.

De éppen ez az elhagyatottsága vált nagy előnyére, így ugyanis épen megmaradtak a sír dekorelemei, a domborművek és a feliratok is. Járt egyébként itt a modern ember: 1912-ben Sir Themistocles Zammit térképezte fel a helyet. Megóvni azonban nem sikerült: az útépítések során betemették a bejáratát, és idővel el is felejtették, hol lehetett. A régészek már attól féltek, az egész megsemmisült, ám nem lett igazuk, és a leletek segítségével rengeteg minden kiderült a kora keresztények hitvilágáról.

Ősi sírok között 

Málta katakombarendszere a negyedik legjelentősebbnek számít az egész világon, csak az olaszországi, az izraeli és a magrebi előzi meg. A legrégebbi katakomba az időszámításunk előtti 7. században épült sziklasírokból alakult ki, ám idővel a korai keresztények bonyolult hálózatot ástak a föld alá a mai Rabat és környéke alá. A Szent Pál-katakombák 1400 sírt rejtenek, de érdemes felkeresni a Szent Ágota-katakombákat is. Ha valami még misztikusabbra és ősibbre vágyunk, akkor látogassuk meg a Ħal Saflieni-i hipogeumot

A Ħal Saflieni-i hipogeum fő kamrája
Fotó: Paul Almasy / Getty Images Hungary

Az időszámításunk előtt 3300 és 2500 között épült föld alatti sírtemplom nem véletlenül része az UNESCO világörökségeinek. 1902-ben, egy építkezés alkalmával fedezték fel, amikor az egyik üregbe beleesett egy munkás. A régészek némi ásás után három szinten elhelyezkedő termeket találtak szobrokkal, oltárokkal, faragott kapukkal, vésett kövekkel, vörös festékkel díszítve. Ez a világ egyetlen őskori föld alatti sírtemploma, ami nem csupán emeletes termekből áll, de barlangrendszer is kapcsolódik hozzá. Összesen 6-7000 ember maradványait fedezték fel, de hogy a holttestek hogy kerültek oda, nem tudni. Elképzelhető, hogy rituális temetkezőhelyként használták, mások úgy vélik, a csontok az isteneknek felajánlott áldozatok maradványai, de az is elképzelhető, hogy a hely természeti katasztrófában elhunytak különös gyűjtőhelye lehetett. Akárhogy is, a kísérteties helyszín műemlékvédelem alatt áll, ezért csak korlátozottan látogatható. Akik jártak már ott, főleg az orákulumszobát dicsérik, ami egy 4-6 méterrel a föld alatt található, kiváló akusztikájú, négyszögletes, vörös okkerrel festett fülke, ahonnan még a suttogás is eljut a termek minden szegletébe. 

A küklopszok templomai 

Ugyanaz a titokzatos, elfeledett nép, amely a katakombákat létrehozta, hatalmas templomokat is állított. Málta egyik legfontosabb történelmi emlékei ezek, hiszen a piramisoknál is ezer évvel régebben épültek.

Ősi romok
Fotó: Agf / Getty Images Hungary

Időszámításunk előtt 3600 és 2500 között hozták létre őket hatalmas kőtömbökből, és meglepően sok közülük egész felismerhető formában fennmaradt ennyi idő után is. A legrégebbi templom, a Ġgantija Gozo szigetén található, de érdemes megnézni a déli részen található Ħaġar Qim és a Mnajdra elnevezésű épületeket is.

A helyi legenda szerint csakis küklopszok, azaz egyszemű óriások építhették a templomokat, hiszen kinek másnak lett volna ereje hozzá? Még 1647-ben is óriások munkájának eredményeként említi a maradványokat Giovanni Francesco Abela Della Descrittione de Malta című munkájában. A megaliteket 1839-ben tárták fel részletesebben, és azóta mindegyik templomon nyomokat hagytak a régészek és az általuk végzett helyreállító munkálatok. A hatalmas építmények azonban még így is lenyűgözőek, pláne úgy, hogy alkotóik kilétére máig nem derült fény. 

A Máltai lovagrend titkos alagútrendszere

1530 és 1798 között Málta szigetén talált otthonra a Máltai lovagrend (más néven a johanniták), és rendkívüli fejlesztéseket végeztek a szigeten. Iskolák, modern kórház, könyvtár, színház is épült, és ne feledkezzünk meg a legendás alagútrendszerről, amelynek a létezésére hosszú éveken át nem volt bizonyíték. A kutatók azonban 2009-ben olyan víztározóra bukkantak, ami igazolhatja az elméletet.

További kutakodásért cserébe egy, valószínűleg az 1500-as években épített, Valletta városközpontja alatt húzódó alagútrendszert sikerült részben feltárniuk. Az alagutakat nagy valószínűséggel azért építették a rend tagjai, hogy megfelelő búvóhelyet biztosítsanak az oszmán harcosok ellen, titkos menekülőutakon közlekedhessenek, és szinte biztosan víztározónak is használták a mélyedéseket. Az egész rendszert még nem ismerjük, mert több átjáró beomlott, illetve befalazták őket, így további feltárások szükségesek.

A máltai lovagok alagútjának részlete
Fotó: Pinterest

A gozói Citadella

Gozo szigetén még egy ősi érdekesség vár ránk, a Citadella. A magaslat már a korai bronzkor, azaz időszámításunk előtt négyezer óta lakott. A Citadellát nem tudni, kik építették, de az biztos, hogy a föníciai és a római korban Gozo központjaként üzemelt.

A Citadella délkelet felől
Fotó: Petr Pelikan / Wikimedia Commons

A középkorban Málta majdnem egész népessége a falakon belül lakott, de az épületek azóta elpusztultak. Az 1500-as évektől a Máltai lovagrend felügyelete alatt veszély idején bárki menedéket találhatott a Citadellán belül. Ugyanebben az időben azonban végzetes támadás érte a települést, és szinte mindenkit elvittek rabszolgának. Az erődből ennek ellenére szép lassan város fejlődött, míg a Citadellát hadászati célokra használták, a ma látható épületeket is ekkor húzták fel. Legközelebb a második világháborúban sérült meg, majd az 1963-as földrengés is nagy károkat okozott benne. Restaurálták, ám ennek ellenére mára szinte lakatlanná vált, bár bíróság és múzeum is üzemel falai között, és a püspökségnek is ez a székhelye. Érdemes arra sétálni, mert az utcák szerkezete középkori elrendezésű maradt, így a különleges hangulat szinte garantált.

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

„Soha többé nem beszélek Istenhez” – Sylvia Plath tragédiákkal teli élete

Harmincéves korára már a 20. századi irodalom egyik legfontosabb költőjének tartották, mégis egész életét a depresszió, a veszteségek és az önmagával vívott harc határozta meg. Sylvia Plath tragikus sorsa máig foglalkoztatja az irodalomtörténészeket, versei pedig évtizedekkel halála után is ugyanolyan elementáris erővel szólnak az emberi lélek legsötétebb mélységeiről.

Offline

A világ legősibb hazugságvizsgálója valójában egy csatornafedél volt

Képzelj el egy gigantikus, kőből faragott, mogorva arcot, amely egy római templom faláról méregeti a gyanútlan turistákat. A legenda szerint ha bedugod a kezed a tátott szájába, és hazudsz, a kőszörny könyörtelenül leharapja az ujjaidat. Ez a híres Bocca della Verità, azaz az Igazság Szája, amely évszázadok óta Róma egyik legbizarrabb látványossága. A modern kutatások és a történelmi tények azonban rávilágítanak a kiábrándító, mégis zseniális valóságra: az ókor legfélelmetesebb hazugságvizsgálója eredetileg nem volt más, mint egy ókori római csatornafedél.

Életem

Ingyenes lehet az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltató – de van egy fontos feltétel

Véget érhet a kizárólag fizetős korszak az egyik legnépszerűbb streamingplatformon, ugyanis a Disney egy teljesen ingyenes, de reklámokkal támogatott Disney+ csomag bevezetését fontolgatja. A döntés hátterében a csökkenő előfizetői számok állnak, így a vállalat egy olyan új konstrukciót tervez, amely közvetlenül a hirdetésekből termelne bevételt a cég számára.

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.