Az utóbbi hónapokban annyi hírt olvastunk már a koronavírussal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem meglepő a témát körülvevő tévhitek és fakenews mennyisége. Egy friss kutatás eredményei szerint több mint 2000 mítosz terjed a vírussal kapcsolatban – nem csoda tehát, ha még azok is elbizonytalanodnak, akik amúgy résen vannak.
A középkor embere meg volt győződve arról, hogy a menstruáció közvetlen összefüggésben áll a boszorkánysággal. A vérnek misztikus erőt tulajdonítottak, ami gyógyítja a köszvényt és termőbbé teszi a földeket. De ezen azért már túl vagyunk, ugye?
Te hogy érzed magad, amikor kiderül, hogy akivel beszélgetsz, az történetesen pszichológus? Felmerül benned, hogy vajon mit gondol rólad? Most is biztos téged elemez ki? Vagy az egész egy nagy humbug, nem is igazi tudomány?
Valóban károsítja a veséket a túlzásba vitt fehérjefogyasztás? Egyáltalán mi számít túlzott fehérjebevitelnek? Mennyit számít, hogy melyik napszakban milyen típusú fehérjét fogyasztunk? Mitől és miért rosszabb a növényi fehérjék hasznosulása? Mikor indokolt fehérjetartalmú étrend-kiegészítőt szedni? Dietetikust kérdeztünk a fehérjefogyasztással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és a leggyakoribb félreértésekről.
Ha izompacsirta szeretnél lenni, akkor masszív ételadagokban kell gondolkodnod. Ha mozgásban akarod tartani az anyagcserédet, két-három óránként enned kell. Ha fogyni akarsz, akkor kardiózz éhgyomorra. Nézzük meg, mennyire megalapozottak ezek az állítások.
Veszteségérzése a gyerekeknek is van, éppen ezért gyászolnak is, egyszerűen csak másképp, mint a felnőttek. Ahhoz, hogy kellő támogatást tudjunk nekik nyújtani, fontos tisztáznunk pár tévhitet.
Aki volt már valaha influenzás, tudja, hogy nem érdemes félvállról venni a betegséget. A barátoktól, családtagoktól kapott tanácsok pedig sokszor nemhogy nem segítenek, de van, hogy csak a gyógyulásra szánt energiákat emésztik fel.
Mondhat a világ összes tudományos szervezete amit akar, mindig lesznek emberek, akik úgy érzik, náluk senki sem lehet okosabb. Őket nem etetik meg ilyen hülyeségekkel, mint koronavírus, járványok, globális felmelegedés vagy a fajok kipusztulása.
Álhírek és összeesküvés-elméletek tucatjai születtek már a koronavírus-járvány kitörése óta, melyeknek népszerűsége legalább olyan mértékben hozzájárul a vírus terjedéséhez, mint a szándéktalan félreértések és a tudatlanság. Dr. Barcs István mikrobiológus segítségével tisztázunk néhány alapvető tudnivalót.
Minek a múlton pörögni, amikor itt van előttünk a jövő? Mi értelme van? Csak annyi, hogy a múltunk és a jövőnk nem függetlenek egymástól. Pszichológusokat kérdeztünk.
Ne higgy el mindent, amit az alvásról hallasz. A jól ismert aranyszabályok egy részéről már kiderült, hogy nélkülöznek mindenféle valóságalapot.
Az emberi elme hajlamos nagy fenyegetésekhez nagy magyarázatokat gyártani, ezért a kutatások szerint minden társadalmi krízis az összeesküvés-elméletek táptalaja. Hogyan lehetne mégis elérni, hogy a járványhoz kapcsolódó téves információkat ne higgyék el az emberek, a védekezéshez szükséges tudnivalókat viszont igen? Most olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek nem a „rémhírterjesztők” büntetésén alapulnak, hanem a befogadói oldalnak, az embereknek adnak eszközöket ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a világban.
