Jó néhány magyar van, akinek a nevét az egész világon ismerik. Lássuk, te hányat ismersz fel a leírása alapján. Töltsd ki kvízünket!
A nagymamák érzelmileg jobban ráhangolódhatnak az unokáikra, mint saját gyerekeikre – állapította meg egy kutatás, mely elsőként vizsgálta nagymamák agyi működését.
A legnagyobb félelmünk kétségtelenül a halálhoz köződik. Az életünk végéhez, ami teljesen ismeretlen folyamat, maximum csak találgatni tudunk, mégis mi fog történni, van-e utána valami.
A legutolsó dolgok egyike, amelyet nyilvános helyen, pláne kutatók vizslató szeme alatt szeretnénk végezni, az a szex. Miért egyeznek bele mégis oly sokan a tudomány érdekében végzett kísérletekbe?
A tudomány nem ismer határokat, akkor sem, ha kegyetlenségről és furcsaságról van szó: az elmúlt századokban többek között kutyákat hoztak vissza a halálból, pókokat drogoztak be, majmokon végeztek teljes fejátültetést és ember-orángután hibrideket akartak létrehozni az ambiciózus, de kissé megtévedt kutatók.
A nők nagy része szerint orgazmus és orgazmus között is óriási különbség lehet, a legjobb pedig attól lesz, ha partnerük ismeri őket, és megvan közöttük az intimitás, ha van elég idő és inger, hogy felépülhessen bennük a szexuális feszültség, és persze ha megfelelő ingerekhez jutnak.
A mennyiség vagy a minőség a fontosabb a fittségünk érdekében?
Lenyűgöző kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból. A legkülönfélébb technikákkal megjelenített, adatokon alapuló, izgalmas és látványos ábrák, szobrok sajátos esztétikája egészen elbizonytalanítja a nézőt: nehéz eldönteni, hogy művészettel vagy tudománnyal van-e dolgunk.
Vajon mi a mesterséges intelligencia jövője? Tényleg tartanunk kell tőle, hogy a technológia az emberiség ellen fordul? Dr. Gyimóthy Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának a vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
Aki ismer akár csak egy vörös hajú, jellemzően szeplős, fehér bőrű embert, az jól tudja, mennyire könnyen leégnek a napon és mennyit küzdenek érzékeny kültakarójukkal. Ráadásul gyerekként sokszor kapnak gúnyneveket amiatt, mert eltérnek az átlagtól. Mintha a természet is tisztában lenne ezzel – cserébe adott nekik egy nagy előnyt.
A tudósokat hajlamosak vagyunk az eszük és tehetségük mellett egyéb jó tulajdonságokkal is felruházni. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük kedves, bozontos hajú öregúrként élte le az életét: sokan közülük egészen kiállhatatlanul viselkedtek családjukkal, barátaikkal, alkalmazottaikkal, sőt minden emberi lénnyel.
Laurent Simons más, mint a többi 11 éves gyerek. Nagyon más. Hat és fél évesen már középiskolába járt, nyolcévesen vették fel az egyetemre, amit azóta el is végzett. Most kezdi a mesterszakot, és közben olyan célt talált magának, ami mindannyiunkat érdekel.
