tudattalan 2 - Dívány

Figyelmen kívül hagyás, szeretetmegvonás, elejtett megjegyzések. Semmi látványos bántás, amire könnyű volna rámutatni, mégis nagyon rosszul érzed magad a viselkedésétől. Az udvarias máz mögött rejtett indulatok forrnak, amelyek időnként kitörnek, és rád irányulnak. Hogyan lehet felismerni a passzív-agresszív magatartást, és mit lehet tenni ellene? Legújabb sorozatunk ötödik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a reakcióképzésről.

Amikor két ember kapcsolódik egymáshoz, gyakran nehéz eldönteni, hogy lélektani értelemben hol kezdődik az egyik, és hol végződik a másik személy. Mindenkinek lehetnek például olyan félelmei és vágyai, amelyeket annyira mélyre temet magában, hogy csak a másiknak tulajdonítva képes szembenézni velük. Meg tudunk ismerni bárkit is önnön valójában, vagy folyton csak a saját belső képeinket vetítjük ki a környezetünkben élőkre? Legújabb sorozatunk negyedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a projekciókról.

Ismersz olyan embereket, akik hajlamosak idealizálni másokat, hogy aztán pillanatok alatt óriásit csalódjanak bennük? Akik jókra és gonoszokra osztják fel a világot, mintha még mindig gyerekek lennénk? Akik fekete-fehérben gondolkodva, elvágólagosan működnek, de a komplexitást, az ambivalenciát, az átmeneteket nehezen kezelik? Milyen lelki folyamatok állhatnak a háttérben? Legújabb sorozatunk harmadik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a hasításról.

Mi vagyunk a kivételek. Hiszünk egy igazságos világban, abban, hogy rossz dolgok csak rossz emberekkel történnek. Persze azért ezredszerre is megfogadjuk, hogy ezt többet nem csináljuk, de a pillanat hevében mégis mindenről megfeledkezünk. Legyen az egy szer, egy viselkedés vagy egy kapcsolat – amíg nem ismerjük fel, hogy mennyit árt nekünk, addig nincs esélyünk a változásra. Legújabb sorozatunk második részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a tagadásról.

Az emberi elme olyan, mint egy jéghegy. Így vélekedett Sigmund Freud a 19. század második felében, aki szerint a gondolataink, emlékeink, vágyaink csupán töredéke érhető el a tudatos működésünk számára: belső tartalmaink jelentős része a felszín alatt, a tudattalan mélységeiben lappang. Bár nem ismerjük ezeket a késztetéseinket, attól még erőteljesen hatnak az életünkre. Mihez kezdjünk velük? Legújabb sorozatunk nyitó részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az elfojtásról.

2020. március 24-én bejárta a világsajtót a hír, hogy a Corona és a Covid nevet kapta egy indiai ikerpár. Bár meglehetősen szürreálisnak tűnik egy halálos áldozatokat követelő világjárványról elnevezni egy kisbabát, a szülők számára inkább a nehézségek legyőzését szimbolizálta a névválasztás, hiszen a szigorú kijárási korlátozások ellenére jutottak be a kórházba. Mennyire határozza meg a gyerekek későbbi életét az, hogy hogy hívják őket? Kutatások szerint nagyon is, és nem csak a kiugró példák esetén.

Az első születésnapján történt. Apró kezeivel rámarkolt a kiságy rácsaira, izmait megfeszítve felhúzta magát, majd imbolygó léptekkel kiment a felnőttekhez a nappaliba. Így emlékszik vissza élete legkorábbi emlékére a bátyám. A beszámolóját minduntalan jóízű beszélgetés szokta követni a családi asztalnál. Jogosan ugratjuk a történet valóságalapját illetően? Vagy csak titkon irigyeljük a memóriája által megőrzött diadalittas pillanatokért?

Egy olasz pszichológus egyszerű módját fedezte fel annak, hogy módosult tudatállapotba kerülj, mintha füveznél. Arra kért meg kísérleti személyeket, hogy 10 percen keresztül mélyen nézzenek egymás szemébe egy félhomályos teremben. A másik arcvonásai rövid időn belül elmosódtak, majd pulzálni kezdtek, végül egészen bizarr élmények kerítették hatalmukba az embereket.

Az álmok üzenetei közvetlenül a tudattalan szintről érkeznek, így érdemes arra időt szánni, hogy megértsd és feltérképezd azokat. Az álmoskönyv a múlté: az álmokat nemcsak megérteni, de akár kontrollálni is lehet. A pszichológus elmondja, hogyan csináld.

​