Sokan fontos feladataikat is utolsó pillanatra hagyják. Mi állhat a szokás hátterében – és biztos, hogy csak bajt okozunk ezzel?
A Johari-ablak egy közkedvelt önismereti modell, amely nagyon egyszerű és kézzelfogható magyarázatot ad a személyiségünk felépítésének megértéséhez. Az ablakmetafora több szempontból is találó, hiszen ezen keresztül szemlélődve mélyebb betekintést nyerünk önmagunkba, jobban hozzáférünk saját személyiségünk rétegeihez.
Ma 83 éve hunyt el a pszichológia egyik legnagyobb és legismertebb alakja, Sigmund Freud. Az osztrák származású neurológus és pszichiáter jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan ma az emberi lélek és az elme működéséről vagy éppen a szexualitásról gondolkodunk. Azonban nem minden tana állta ki az idő próbáját. Lássuk, melyek azok a freudi gondolatok, amelyeket az évek alatt megcáfoltak.
Skizofrén az, akinek több személyisége van? Ha napokig rossz a kedvünk, akkor már depressziósak vagyunk? Az, aki zárkózott, és kevésbé igényli a társaságot, antiszociális lenne? Az öt leggyakrabban használt és félreértelmezett pszichológiai kifejezésnek jártunk utána.
Gondoltad volna, hogy amikor szerelembe esel, tulajdonképpen a saját tudattalanodban lévő ellentétes nemű személyiségrészedbe szeretsz bele? Vagy hogy az elmédben nemcsak a saját életed hagy lenyomatot, hanem az őseid, sőt az egész emberiség élményei is? Bemutatjuk Carl Gustav Jung, a XX. század egyik meghatározó pszichiáterének az emberi lélekről alkotott elképzeléseit.
A tudatalatti mélyebben rejlő része folyamatosan hatással van mindennapi döntéseinkre, érzéseinkre, viselkedésünkre. Ez megnyilvánulhat káros viselkedésmódokban is, azonban pozitív megérzéseink is innen erednek.
Úgy érzem, időtlen idők óta ismerem. Teljesen megőrülök érte, még csak két hete tart a kapcsolatunk, de már az összeköltözésről beszélgetünk. Hogyan reagálnál, ha ezt hallanád egy barátodtól? A tapasztalatlan fül számára ezek a kijelentések úgy hangozhatnak, mint maga a sors, a nagy ő megtalálása. Ám ha a dolgok túl gyorsan történnek, az általában nem azt jelzi, hogy tartósak lesznek – épp ellenkezőleg.
Ő itt Sanyi. Sanyit a munkahelyén csúnyán le szokta teremteni a főnöke. Sanyi egész nap dúl-fúl magában, aztán hazamegy és összeveszik a feleségével, aki aztán a gyerekekkel kiabál. Ne légy olyan, mint Sanyi. De akkor mit lehet tenni? Hogyan lehet megtörni az agresszió destruktív köreit? Legújabb sorozatunk kilencedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az eltolásról.
Sokan boldogtalanok. Azt mondják maguknak: oké, majd boldog leszek, miután előléptettek, megjelent a könyvem, vagy felépült a házam. Aztán elérik a nagy céljukat, örülnek egy kicsit, de az átmeneti időszak után ismét boldogtalanok lesznek – ezúttal viszont már kevesebb reménnyel. Mi az előnye és a hátránya annak, ha a feszültségeinket és a megoldatlan nehézségeinket örökké a munkánkban próbáljuk meg levezetni? Legújabb sorozatunk záró részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a szublimációról.
Mikor mondtad ki utoljára, hogy szomorú vagy dühös vagy? Ha a felnőttek többségéhez hasonlítasz, akkor nem mostanában lehetett. A kultúránkban ugyanis bevett dolog, hogy nem igazán használunk egyszerű érzelmi nyelvezetet a belső állapotaink leírására. Talán gyerekesnek, talán túl szimplának tartjuk. Ehelyett okoskodással és homályos kifejezésekkel bugyoláljuk be a mondandónkat, amivel elrejtjük az érzéseinket – gyakran még önmagunk elől is. Legújabb sorozatunk nyolcadik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az intellektualizációról.
A szőlőtőkék végénél megállt, vágyakozó tekintettel nézett a vesszőkről lelógó zamatos fürtökre. Gondolta, lop belőlük egy kicsit, mielőtt a gazda ideér. Ám a gyümölcsök túl magasan voltak, így a róka bárhogy próbálkozott, egyet sem tudott elérni. Egy óra múlva elsompolygott, közben ezt mondta magának: nem is akartam azokat a fürtöket, úgyis savanyúak voltak. Miért baj, ha folyton az Ezópusz-mesében szereplőhöz hasonló magyarázatokat keresünk, hogy jobban érezzük magunkat? Legújabb sorozatunk hetedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a racionalizációról.
A vezérigazgató egy nehéz problémával találta szembe magát, és idegességében szinte a patronig rágta a tollat. A fiatal nő szenvedett a magánytól, így jólesett ismét a plüssmackójával aludnia. Miután szakított vele a szerelme, a férfi órákon át magzatpózban feküdt. Csak pár példa arra, amikor stressz hatására visszatérünk egy általunk már meghaladott fejlődési szakaszba, többnyire tudattalanul. Mi az előnye és a hátránya annak, ha visszamegyünk gyerekbe? Legújabb sorozatunk hatodik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a regresszióról.
