Joggal remélhetnénk, hogy azok az idők, amikor a szépségideál rögeszmévé vált hajszolása közben a fizikai jóllét háttérbe szorul, már elmúltak. Pedig sajnos nemcsak, hogy még a jelenben is vannak ilyen rutinok, hanem úgy látszik, még a múlt is kísért.
A kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, mégis az egyik legvitatottabbá is vált az elmúlt évek során. De mi történik a testünkkel, ha lemondunk róla?
Egy 41 éves angol nő drasztikus fehérjediétába kezdett, és négy éven keresztül nem evett szinte semmi mást, csak húst, tojást és vajat. A különös értrend hatásait nemrég a nyilvánossággal is megosztotta, és kiderült, megdöbbentő, ami a testével történt.
Az életkor előrehaladtával a testünk olyan változásokon megy keresztül, amelyek jelentősen befolyásolhatják a mozgásképességünket. Ha időben elkezdünk olyan gyakorlatokat végezni, amelyek lelassítják a fizikai változásokat, ellensúlyozhatjuk az életkorral összefüggő hanyatlást.
Az elmúlt közel 200 évben világszerte látványosan megváltozott a férfiak testalkata. Ráadásul a modern kor férfija már sokkal magasabb, és a testsúlya is jelentősen többet változott, mint a nőké az elmúlt évtizedekben. A kutatók megmagyarázták, mi az oka annak, hogy szemlátomást nőtt a nemek közötti különbség.
A szénsavas üdítőket még mindig rengetegen fogyasztják. Az édes ízük vonzza az embereket, pedig egészségügyileg eléggé problémásak lehetnek. Nem tesznek jót a fogaknak, az emésztésnek és az alvásnak sem.
Ideális esetben egy napunk közel egyharmadát átalusszuk. A rengeteg munka és napi teendő miatt leggyakrabban az alvásra szánt időből csípünk le itt-ott. Pedig nem szabad sajnálni az időt magunktól erre a különösen fontos eseményre, hiszen az, hogy milyen lesz a következő nap, milyen szellemi vagy fizikai aktivitást, milyen teljesítményt tudunk felmutatni, az nagyban függ az ágyban pihenéssel töltött órák számától és az alvás minőségétől is. Mindez pedig az étkezéssel van szoros összefüggésben.
Nem véletlen, ha január végén a szokásosnál fáradtabbnak érzed magadat. Ekkorra az újévi nyüzsgés és lelkesedés alábbhagy, a hideg idő pedig sokkal inkább bekuckózásra, mintsem aktivitásra ösztönöz. Azonban a januári fáradtság egy 3 napos egyszerű rutinnal leküzdhető.
A női mellek különböző formájúak és méretűek, de egy dolog közös bennük: csak az emberre jellemzőek, legalábbis ebben a formában. Több mint 5000 emlősfaj él a bolygón, de míg az állatok nőstényeinél csak a vemhesség és utódgondozás időszakában van jelentősége a mellnek, addig nőknél – már a kamasztortól kezdve – egy átlagos hétköznapon is nagy szerepe van, főleg a férfiak körében. De van-e ebben valamiféle evolúciós hiba, hogy a nők melle más, mint az állatoké?
Tudod, hogy hány csontja van egy felnőtt embernek? És azt, hogy mely testrészünk a legérzékenyebb a hőre? Ha ezekre mind tudod is a választ, korántsem biztos, hogy kvízünk minden kérdésére helyes feleletet adsz, hiszen ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered az emberi test furcsa nevű részeit.
A nők és a férfiak talán soha nem fognak egyetérteni abban, hogy milyen is a tökéletes női testalkat. A nők szikárabb, a férfiak sokszor dúsabb idomoknak örülnének. Mindez igaz korszaktól függetlenül annak ellenére, hogy volt már a tökéletesség szimbóluma gömbölyded, nyúlánk, sportos, izmos és csontsovány is. Napjainkban a tökéletes testalkat épp e két véglet között van.
Hétévente lecserélődik testünk minden sejtje: a legtöbben hallottuk már ezt az állítást, de vajon fedi a valóságot? Ennek jártunk utána, a válaszok pedig igencsak meglepők.
