Konkrét üzenetek, gondolatok helyett pszichológus szakértőink a mélyebb üzenetekre helyezik a hangsúlyt. Négy szakértőt kérdeztünk, négy irányból közelítették meg a kérdést.
Rendben van-e az, ha valaki, akit elvileg a világon a legjobban szeretek, idegesít? Rendben van-e, ha néha annyira elegem van belőle, hogy legszívesebben a világ másik felébe távolodnék tőle? Rendben van-e, ha úgy érzem, nem bírom tovább? Mi van akkor, ha idegesít a gyerekem? Pszichológus szakértők válaszolnak.
Nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus anyáról magzatra terjedne, az viszont köztudott, hogy az első trimeszterben lázas állapot következtében nagyobb lehet bizonyos magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának, a vetélésnek, illetve a koraszülésnek is a kockázata. Dr. Keresztúri Attila szülész-nőgyógyászt, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensét kérdeztük arról, mit tehetnek a kismamák, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják magukat és születendő gyermeküket a járvány idején.
Túlságosan energikus vagy figyelemzavarral küzd a gyerek? Íme, néhány hasznos tanács a szakembertől a karanténsuli hatékony működtetéséhez.
Szülőként különösen fontos lehet tudni, milyen tünetekkel járhat az új koronavírus a gyerekeknél, mire számíts, ha gyermeked esetleg megfertőződik. Egy kínai tanulmány erre keresett választ.
Ha apaként fontos neked, hogy közel kerülj a lányaidhoz, hogy jó példával járj előttük, hogy egyáltalán férfiként szót érts velük, akkor ez a cikk neked szól. Elmondjuk, mik azok a dolgok, amiket mindig szem előtt kell tartanod.
A vegán étrend szigorúan veszi a növényi alapú táplálkozást: minden állati eredetű ételt száműz a menüből, beleértve a tojást, a halat, a tejtermékeket, sőt, egyes vegánok mézet sem esznek. Éppen ezért fontos odafigyelni a megfelelő táplálkozásra annak, aki efféle étrendre adja a fejét – a szülőknek különösen, ha a gyerekük a vegánizmust választja.
Minél előbb vezetjük be a gyereket a pénz világába, annál könnyebb dolga lesz később, amikor önállóan kell felelős döntéseket hoznia. A nagy kérdés ezért nem az, hogy minek, hanem az, hogy hogyan. Mit tehetünk, ha szeretnénk arra nevelni a gyerkőcöt, hogy tudatosan bánjon az erőforrásokkal? Hasznos tippek a szakembertől tanácstalan szülőknek és pedagógusoknak.
Minden szülőre hosszú évek kihívása vár, amint kamasz lesz a gyerek. Az addig relatíve könnyen kezelhető gyerekből furcsa, érthetetlen, zárkózottabb vagy éppen a veszekedést kereső figura válik. A szülőknél csak egy csapatnak nehezebb a kamaszkor, maguknak a tinédzsereknek. Pedig talán könnyebb lenne mindenkinek egy fokkal, ha jobban értenénk, hogy mi zajlik ilyenkor az agyban.
Bár nagyon szeretnénk, hogy a gyerekeink jószívűek és másokkal törődők legyenek, valahogy elfelejtjük erre nevelni őket. Pedig a gondoskodás bennük van már egészen kicsi kortól. És több okunk is lehet arra, hogy melegszívűnek neveljük őket – még ha a világ a sikerességet többet is hangsúlyozza. Mik ezek az okok és hogyan csináljuk?
A kamaszokra jellemző kockázatvállaló, élvhajhász és stresszes viselkedést egy ideje azzal magyarázzák az okosok, hogy a tinik fejlődésben lévő agyában még nincs minden terület irányítása összeköttetésben. Korábban még a hormonok tombolására fogtuk az érzelmi hullámzásokat vagy az impulzuskontroll hiányát, And Romer agykutató szerint azonban nem ártana egy kicsit óvatosabban élni ezekkel a sztereotip megközelítésekkel.
Az oxitocint sokan női hormonnak tekintik, holott férfiakban éppúgy termelődik. A kutatásokból egyre-másra derül ki, hogy milyen komplex fizikai és pszichés hatásokat köszönhetünk ennek a kémiai vegyületnek. Mielőtt elvesznél a tudományos információk özönében, röviden összefoglaljuk, hogy napjainkban mi mindent érdemes tudnod róla.
