Míg korábban csak munkahelyi kiégésről beszéltünk, addig mostanra jól tudjuk, hogy a szülőségbe is belefásulhatunk. Ha valaki eljut odáig, hogy nyűgnek érzi az anyaságot, akkor nem ítélkezésre, hanem segítségre van szüksége. Mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk arról, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Naná, hogy a saját gyermekünk a legaranyosabb. Akit büszkén szeretnénk megmutatni ismerőseinknek és a nagyvilágnak, ez csupán néhány kattintás. Azonban gyermekünk túlzott közszemlére tétele egyrészt veszélyes, másrészt indiszkrét. Már nevet is kapott a jelenség: sharenting.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha soha nem kellett belegondolni abba, milyen is lehet annak a szülőnek az élete, aki válás vagy haláleset miatt kénytelen egyedül nevelni a gyerekeit. Hatalmas érzelmi és fizikai megterheléssel jár egy ilyen élethelyzet. Cikkünk abban próbál segíteni, hogyan lehet könnyebbé tenni az egyszülős mindennapokat.
Az internet jó, az internet rossz, az internet biztonságos, az internet veszélyes. Minden csak nézőpont kérdése, hiszen hosszasan lehetne sorolni az egyik vagy a másik mellett is az érveket. Egy biztos, az internet mindenkire máshogy hat. Másként éli meg egy felnőtt, másként egy gyerek, főleg egy olyan gyerek, aki online szexuális kizsákmányolás és visszaélés áldozata lesz. Hogy ilyen a te gyerekeddel nem fordulhat elő? Tévedsz!
Már az általános iskola kiválasztása sem könnyű feladat: a szempontok elméletileg egyszerűek, a gyakorlatban azonban mégsem így működik a dolog.
Az öngyilkosság mérhetetlenül tragikus dolog, a középkori és kora újkori Európában azonban az egyik legszégyenteljesebb bűnnek számított: elkövetőit még a mások életét kioltóknál is súlyosabb vétkesekként tartották számon, akiknek a legcsekélyebb esélyük sincs az üdvözülésre. Egyesek ezért inkább megöltek valakit, hogy halálra ítéljék őket, és hóhér, mintsem saját kezük által kelljen bevégezniük földi létüket.
A kisgyerekeknek jó érzékük van ahhoz, hogy a bolt kellős közepén drámázzák a legnagyobbat. Természetesen mindezt azért, mert a kilencedik apróság után, amit addig megkaptak, a tizedikre már nem a válasz. Akaratukat sokszor azzal is nyomatékosítják, hogy ordítva, hisztizve a földre vetik magukat. De vajon miért? Milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor bennük?
Ha egy lány nem volt még férjnél, de teherbe esett – akár úgy, hogy megerőszakolták –, családja gyorsan bedugta egy szülőotthonba. Ezek a hírhedt intézmények elképesztő kegyetlenséggel bántak a nőkkel: azt sulykolták beléjük, hogy minden szenvedésük a büntetésük része, amiért vétettek a szabályok ellen.
A mai gyerekek egyre inkább a technológia világában élnek, a mobiltelefonok elengedhetetlen kellékei a mindennapoknak már az általános iskolások számára is. Szülőként persze nagy döntés, hogy mikor kapja meg a gyerek az első okoseszközét, és ha már megkapta, akkor milyen szabályokat állítson fel.
Az a gyerek, akivel mindig ordítoznak a szülei, nehezebben leli örömét a tanulásban, felnőttként pedig stresszes, szorongó és depressziós lesz. Ha nemcsak a dühünket akarjuk kitölteni a gyereken, hanem a tényleges kommunikáció a célunk, akkor a kiabálásnál vannak erre hatékonyabb módszerek.
A felnőtt gyerekek is gázlángolhatják szüleiket. Ezt az 5 mondatot használják a leggyakrabban akaratuk érvényesítésére, és így érdemes reagálni ezekre.
Az Amber Alert szókapcsolat nagyon keveseknek mond bármit is. Aki ismeri, annak viszont összeszorul tőle a szíve. Amber Hagerman egy 9 éves kislány volt, aki szörnyű tragédiájával megtanított a szakembereknek valami fontosat. Hogy mások már ne úgy végezzék, ahogy ő.
