Mobiltelefon az iskolásnak? Csak ezekkel a feltételekkel!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mai gyerekek egyre inkább a technológia világában élnek, a mobiltelefonok elengedhetetlen kellékei a mindennapoknak már az általános iskolások számára is. Szülőként persze nagy döntés, hogy mikor kapja meg a gyerek az első okoseszközét, és ha már megkapta, akkor milyen szabályokat állítson fel.

Kutatások szerint az iskolás gyerekek 86 százalékának van saját telefonja, és ez a 8–11 évesek 28 százalékát is magában foglalja: egyre nagyobb a nyomás egy kisiskolás szülein is arra, hogy telefont vásároljanak gyermeküknek.

Az iskolás gyereknek kell a mobil?

Egy nemzetközi felmérés szerint a legtöbb szülő úgy gondolja, hogy tíz éven aluli gyerekeknek ne legyen mobiltelefonja, ám jelenleg nincs törvényi korlátozás vagy hivatalos útmutatás arra vonatkozóan, hogy hány évesnek kell lennie a gyereknek, amikor megkapja az első mobilját. A szülők döntik el, hogy gyermekük készen áll-e erre a lépésre.

A mai gyerekek egyre inkább a technológiai világában élnek: a mobil is hozzátartozik ehhez, akár iskola előtt
Fotó: Ems-Forster-Productions / Getty Images Hungary

Kell-e a 10 évesnek telefon?

A legtöbb szülőre az a jellemző, hogy amíg tud, kitart, de 5. és a 6. osztályban a legtöbben elbizonytalanodnak. Ez az a kor, amikor már egyedül járnak a gyerekek a suliba, és egyre több lesz a különóra és a baráti találkozó. 

A telefon ezáltal fontos társadalmi eszközzé válik a gyerekek számára is – nem csak nekünk felnőtteknek –, már az általános iskola felső tagozatában.

Ha az osztályban néhány gyereknek van már mobilja, akkor az a gyerek, amelyiknek nincs, kirekesztettnek érzi magát, és ezt bizony otthon is elmondja.

Egy 2020-as hazai kutatás szerint itthon átlagosan már 10 évesen van a gyerekeknek saját mobiljuk internet-előfizetéssel, de csak kevesükkel beszélgetnek el komolyabban a szüleik, hogy mire érdemes vigyázniuk a digitális világban.

Pszichológusok szerint amikor a gyerek megkapja az első okostelefonját, le kell fektetni bizonyos szabályokat is.

A gyereket meg kell tanítani a digitális „jó modorra” és az egészséges egyensúlyra: például arra, hogy ne úgy aludjon el, hogy az eszköz a feje mellett van, annak ellenére, hogy ezt még sok felnőtt is így teszi, helytelenül.

Mennyit és mikortól kütyüzhet a gyerek?

Az elmúlt években rengeteg vitát generált a szülők és a szakemberek körében is, hogy mennyit és hogyan használják a gyerekek az okoseszközöket, na meg azt is, hogy mikortól? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben tette közzé legújabb ajánlását a képernyőhasználatra vonatkozóan.

Eszerint 1–2 éves kor alatt egyáltalán ne legyen a gyerek képernyő előtt, 2–5 éves kor között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.

Fontos az is, hogy elalvás előtt egy órával a kamaszok se legyenek már képernyő vagy okoseszköz előtt, mert ez rontja az alvásminőséget. Ne hagyjuk bekapcsolva éjszakára se a telefont, se a tabletet, és kapcsoljuk ki az értesítéseket is.

Kell-e a 10 évesnek a mobil?
Fotó: Alistair Berg / Getty Images Hungary

A szülők legnagyobb félelmei

A legtöbb szülő számára az a legnagyobb aggodalom, hogy amikor gyermekének telefont ad, ő hozzá fog férni az internethez is, és ezzel veszélybe kerülhet. A helyzeten segítenek a következő tippek:

  • Beszélgessünk a gyerekekkel őszintén, tudjuk meg, mi az érdeklődési körük, amire a neten is rákereshetnek.
  • Legyen egy fix idő, amit online tölthetnek.
  • Tisztázzuk a fényképek és videók készítésére és elküldésére vonatkozó szabályokat
  • Online se engedjük el a kezüket: éljünk a szülői felügyelet lehetőségével, használjuk a szűrőprogramokat!
  • Kütyüzzön közösen a család, így kialakulhat egy generációk közötti bizalmi légkör.
  • Jelöljünk ki kütyümentes helyet és időt is, amikor a társasjáték vagy az olvasás kerül előtérbe.
  • Használjunk a nyomkövetőket, amelyek GPS segítségével jelzik, hol van a gyermek, így az ellenőrzés is nagyobb lehet.

Mindezek mellett az is fontos, hogy a gyerek is ismerje az alapvető biztonsági szabályokat, mint például:

  • Személyes adatokat nem oszt meg online – még privát üzenetben sem!
  • Magas adatvédelmi szint beállítása a közösségi média fiókjaiban.
  • Soha nem vállalják, hogy személyesen találkoznak valakivel, akivel online ismerkedtek.
  • Elmondja, ha olyasmit lát, ami miatt kényelmetlenül érzi magát az interneten.

Sajnálatos egy másik tanulmány szerint az online nem megfelelő tevékenységekbe keveredett gyerekek túlnyomó többsége soha nem bízik meg a szüleiben. Általában csak akkor derül fény a helyzetre, ha feloldva hagyják a telefonjukat, és a szülő ellenőrzi, hogy mit csináltak. Érdemes tehát felhívni a gyermek figyelmét arra, hogy vannak más emberek is, akiktől tanácsot kérhetnek, ha nem akarnak veled beszélni, legyen az egy barát, egy tesó vagy akár a nagyszülő. Lényeg, hogy ne érezzék magukat egyedül attól, hogy lett egy mobiljuk.

 

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Malina Adrienn
Malina Adrienn
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.